Így tehet örökre tönkre a koronavírus miatti karantén: mutatjuk, hogyan védekezz

HelloVidék: A koronavírus miatt vállalt önkéntes karanténnak milyen hatása van a családokra?

Dologné Kovács Izabella: A hatás attól is függ, hogy önkéntes-e a karantén. Ha nem önkéntes, hanem egy fertőzött területről, külföldről hazaérkezőnek kell otthon maradni, figyelni, hogy megfertőződött-e, fokozottabb a szorongás, a bezártság érzése. Ha önkéntes, de nagyobb lakótér, esetleg udvar áll a rendelkezésre a családnak, természetesen sokkal könnyebben át tudják vészelni. A szorongás mértéke attól is függ, hogy ez a családot anyagilag és pszichésen mennyire terheli meg. Ahol a családban van olyan tag, aki elveszítette a munkáját, fokozódik a bizonytalanság érzése, az egzisztenciális bizonytalanság nyomása. Egy-egy családtag, aki az egészségügyben dolgozik, vagy más olyan helyen, ahol fokozott feszültségnek van kitéve, természetesen hatással van az otthon lévők életére, pszichés jóllétére is. Szorongó gyermekek, akiknek nehéz a társas érintkezés, az iskolai lét, akár felszabadultsággal is reagálhatnak, ha több időt tölthetnek a családtagjaikkal. Ha a család ki tud alakítani egy új, kiszámítható napirendet az életükbe, ez segíti a gyerekeknek és a felnőtteknek is az alkalmazkodást. A jól kialakított, értelmes dolgokkal, mozgás beiktatásával töltött nap csökkenti a bezártság érzését. Fontos, hogy úgy érezze minden családtag, hogy hatással tud lenni a mindennapjaira, van választási lehetősége, nemcsak történnek vele a dolgok.

Milyen mentális problémákat okozhat a szülőknek és a gyerekeknek a „bezártság”?

Bármilyen életünkben felmerülő nehézség okozhat mentális problémákat. A kényszeres cselekvésekre hajló embereknek felerősödhetnek a tünetei, de akár megnyugvást is nyújthat, hogy mindenki óránként kezet mos és fertőtlenít. A magány és ennek minden negatív hatása erősödhet a bezártsággal. A szorongásra, depresszióra hajlamos embereknek erősödhetnek a félelmei. Az éppen leszakadni, saját határaikat kialakítani igyekvő serdülőknek nagyon nehéz a kortársak nélkül. Az időseknek is nehéz bezárva, otthon maradni. A napfény, levegő, mozgás hiánya feszültté teszi az embereket. Minden negatív hatást lehet azonban ellensúlyozni, ha figyelünk egymásra, magunkra, az életünket értelmes napi cselekvésekkel töltjük meg. Beszélgetünk egymással, figyelünk a családunk és környezetünk rezdüléseire, megnyugtatjuk egymást, ha kell, sok humorral segítjük ki a családot és magunkat a nehéz helyzetekből. Fontos, hogy figyeljünk a táplálkozásunkra, kevesebb mozgás mellett könnyebb étleket együnk. Keresünk naponta olyan dolgokat, amiknek örülni tudunk. Zenét hallgatunk, rejtvényt fejtünk, nyelvet tanulunk, olvasunk. Segítünk másoknak, ez a mi életünket is elégedettség érzésével tölti el. Mindez erősíti a lelki ellenálló képességünket.

Hogyan értetheti meg a szülő a gyermekével, hogy nem lehet a szabadban játszani?

A gyermek életkorához igazodó érthető magyarázat sokat segít a gyerekeknek. Már íródott a koronavírusról mese, ami az óvodásoknak nyújt megfelelő biztonságot nyújtó magyarázatot. A nagyobbak könnyebben megértik, főként ha katasztrofizálás nélkül, koruknak megfelelően beszélünk velük a mostani helyzetről. Nem jó, ha a gyerek ijesztő riportokat néz egész nap, ha ismeri a fertőzöttek pontos számát. Ennél fontosabb, hogy tudja, hogyan lehet védekezni, bízzon abban, hogy megfelelő elővigyázattal elkerülhető, kisebbíthető a baj. A szülő életkornak megfelelő mozgásformát talál ki gyerekének egy jól kialakított napirendbe ágyazva, sokat segíthet abban, hogy el tudja fogadni, ha nem mehet ki a szabadba. Ehhez is sok segítséget kaphatnak a szülők az interneten. Kicsiknek, nagyoknak, időseknek állítottak össze a szobában végezhető mozgásformákat. Vigyázni kell, hogy a család napjaiban a bezártság alatt ne csak az „okos eszközök” uralják a tevékenységeket. Beszélgetni, társasjátékkal játszani, varrni, főzni, sütni, takarítani és sok más tevékenységet is lehet csinálni a számítógépezés mellett vagy helyett.

Ha hosszabb ideig fent marad ez a helyzet, akkor lehetnek-e később a családok tagjainál maradandó pszichés károk?

Hogy egy élethelyzet traumatizál-e, nagyban függ attól, hogyan, milyen szűrőn keresztül nézzük a velünk történt eseményeket. Bármilyen élethelyzetben lehet kialakítani egy áldozat vagy egy megküzdő, hős narratívát. Saját magunkat, mint a nehézséget legyőző családot látjuk, láttatjuk, vagy mint a körülmények szerencsétlen áldozatát. Szemléletünket átadjuk a gyerekeknek is. Nagyon fontos a társas támogatás jelenléte. Ha segítünk a szomszéd időseknek, nagyszülőknek, ez is értelmet adhat a bezártság elviseléséhez. Természetesen, az áldozat szerep felvétele betegít. A szakszolgálatokban dolgozó pszichológusoktól, az óvoda-, iskolapszichológusoktól most is lehet segítséget kérni. Online formában állnak a családok rendelkezésére. A Skype, Messenger, Zoom alkalmazások odavarázsolják a szükséges helyre a segítséget. Minden nap mozogni, nevetni, szeretetünket, gondoskodásunkat kimutatni gyógyító. A fizikai szeparáció mellett lélekben összekapcsolódhatunk, segíthetjük egymást, figyelhetünk a környezetünkre. Köszönni, udvariasnak lenni két méter távolságból is lelket melengető dolog. A mostani helyzetben még ki lehet menni a szabadba betartva az előírásokat. Néptelen helyre, egymástól 2 méter távolságot tartva, nem tömegközlekedési eszközt igénybe véve. A gyerekeknek szüksége van a napfényre, levegőre, mozgásra.