Pénzcentrum • 2026. június 3. 16:32
Az OECD friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése a következő két évben is mérsékelt maradhat. A szervezet szerint az energiaár-sokk, a gyenge külső kereslet és a magas infláció lassítja a gazdaságot, miközben a jegybank a vártnál tovább tarthatja magasan a kamatokat. Ugyanakkor a befagyasztott uniós forrásokról szóló tárgyalások előrelépése javíthatná a kilátásokat, írja a Portfolio.
Mérsékelt gazdasági növekedést vár Magyarországon az OECD a következő két évben. A szervezet legfrissebb előrejelzése szerint a hazai GDP 2026-ban 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2 százalékkal bővülhet.
Az elemzés szerint a gazdaságot egyszerre terhelik a magas energiaárak, a bizonytalan nemzetközi környezet és a gyenge külső kereslet. Bár a nominális bérek továbbra is dinamikusan emelkednek, és több személyijövedelemadó-csökkentés is életbe lépett, a lakossági fogyasztás növekedése 2026 második felében átmenetileg lassulhat.
Ebben szerepet játszik az energiaár-sokk, valamint az üzemanyagár-stopok várható kivezetése is. Az OECD szerint a háztartások jelenleg még védelmet élveznek a szabályozott villamosenergia- és földgázárak, illetve az üzemanyagokra vonatkozó ársapkák révén, ugyanakkor az üzemanyagár-stopok megszüntetése a jelenlegi szabályok alapján várható.
A szervezet arra számít, hogy az infláció 2026 végére ismét 5 százalék fölé emelkedik, majd 2027 negyedik negyedévére 1,7 százalékra mérséklődik. Az árfolyamatokat elsősorban az energiaárak alakulása befolyásolhatja.
Az OECD ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egy a vártnál erősebb energiaár-sokk esetén a kormány akár meghosszabbíthatja az üzemanyagár-stopokat. Ez rövid távon mérsékelhetné az inflációt és támogathatná a fogyasztást, ugyanakkor jelentős többletterhet jelentene a költségvetés számára.
A beruházások terén kedvezőbb folyamatokra számít a szervezet. Miután a beruházási volumen 2022 és 2025 között összesen 16 százalékkal csökkent, az OECD szerint 2026-tól ismét növekedési pályára állhat a szektor.
Az export teljesítményét rövid távon továbbra is visszafoghatja az euróövezet gyenge gazdasági növekedése, azonban 2027-ben már élénkülés várható. A szervezet szerint az új ipari kapacitások további lendületet adhatnak a kivitelnek, ugyanakkor a jelenleg alacsony feldolgozóipari kapacitáskihasználtság miatt az új üzemek teljes kihasználásához a külső kereslet erősödésére is szükség lesz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A monetáris politikával kapcsolatban az OECD előrejelzése eltér a piaci várakozásoktól. Míg a legtöbb elemző arra számít, hogy a javuló országkockázati megítélés, az alacsonyabb kötvényhozamok és az erősebb forint lehetővé teszi az MNB számára a kamatcsökkentések megkezdését, a szervezet úgy véli, hogy a jegybank 2026-ban változatlanul hagyhatja az alapkamatot. Az OECD szerint csak 2027-ben nyílhat tér az újabb lazításra.
Indoklásuk szerint Magyarország továbbra is jelentősen függ az energiaimporttól: a kőolajszükséglet több mint 80 százalékát, a földgázfelhasználás több mint 70 százalékát külföldről szerzi be, ami különösen sérülékennyé teszi az országot az energiaellátási sokkokkal szemben.
A költségvetési folyamatok sem alakulnak kedvezően az OECD várakozásai szerint. Amennyiben nem történnek további kiigazító intézkedések, a költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékáról 2026-ban 6,1 százalékra emelkedhet, majd 2027-ben 5,4 százalékra csökkenhet. A romló egyenleg hátterében a személyijövedelemadó-csökkentések és az egyszeri közszférabeli bérprémiumok állnak, amelyeket csak részben ellensúlyoz a közberuházások visszafogása és az adósságszolgálati költségek mérséklődése.
Az OECD szerint ugyanakkor javíthatná a gazdasági kilátásokat, ha előrelépés történne az Európai Unióval folytatott tárgyalásokban, és Magyarország ismét hozzáférhetne a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz. Ez erősíthetné a befektetői bizalmat és a beruházási aktivitást is.
A szervezet több reformjavaslatot is megfogalmazott. Ezek között szerepel a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása, az energiatámogatási rendszer átalakítása a célzott támogatások irányába, valamint a vállalkozásalapítás és a fizetésképtelenségi eljárások egyszerűsítése. Az OECD szerint a korrupció elleni fellépés erősítése és a versenyt ösztönző üzleti környezet kialakítása szintén hozzájárulhatna a termelékenység javulásához és a hosszabb távú gazdasági növekedéshez.