Pénzcentrum • 2026. február 1. 19:02
A héten olvasóink leginkább a globális és hazai krízisekkel, az összeomlás lehetőségeivel és következményeivel foglalkozó anyagainkra kattintottak. Többen érdekődtek a budapesti prémium szállodák helyzetéről, a kiskereskedelem kihívásairól, valamint a nyugdíjak és bérek közötti történelmi ollóról. Külön figyelmet kapott a belvárosi Airbnb-botrány és a legveszélyesebb magyar települések listája is. Heti összefoglalónkban minden fontos hírt egy helyen talál.
Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval a modern civilizációt fenyegető krízisekről beszélgettünk, vagyis az egymást erősítő gazdasági, energetikai, ökológiai és társadalmi válságokról. Az összeomlás-kutató szerint nem hirtelen katasztrófa várható, hanem fokozatos életminőség-romlás, növekvő bizonytalanság és egyre törékenyebb rendszerek, amelyeket a végtelen növekedésre épülő kapitalizmus logikája súlyosbít.
A kutató szerint a hangsúly azon van, hogy az emberi rendszerek valószínűleg előbb omlanak össze pszichés és társadalmi okokból, mintsem hogy a természeti rendszerek végleg összeomlanának. Stumpf-Biró szerint a „mélyalkalmazkodás” nem megoldást vagy megváltást ígér, hanem mentális és érzelmi felkészülést a várható változásokra, hogy kevesebb pánik és káosz alakuljon ki. A teljes interjút az alábbi kiajánlóba kattintva olvasható el.
Budapest prémium szállodapiaca egyszerre küzd az Airbnb árnyomásával, a prémium vendégkör lassú érkezésével és azzal a paradoxonnal, hogy miközben sorra nyílnak a luxusszállodák, a város továbbra is tipikusan háromnapos desztináció maradt. A témával kapcsolatban a Pénzcentrumnak Lakézi András, a Hotel Clark Budapest és a Leon Hotel & Lounge general managere beszélt arról, hogy szerinte a piacot ma már nemcsak a last minute foglalások és az árverseny formálja, hanem a nagy volumenű események is, amelyek átmenetileg képesek feljebb tolni a keresletet és a költési szintet.
Arról is volt szó, hogy a prémium szegmens valódi növekedése a kiegyensúlyozottabb Airbnb-szabályozáson, a reptéri kapcsolatok bővítésén, a luxusretail megjelenésén és a professzionális konferenciapiac megerősítésén múlik. A siker kulcsa ugyanakkor nem pusztán az infrastruktúra, hanem a vendégélmény újradefiniálása: a személyre szabott figyelem és a hitelesség ma döntő tényező. Lakézi szerint Budapest nem hosszabb tartózkodásra, hanem visszatérésre kell hogy ösztönözzön. Interjúnk a szakemberrel itt olvasható:
A héten írtunk arról is, hogy 2025-ben melyek voltak a legveszélyesebb települések Magyarországon. Cikkünkból kiderült, hogy Heves megyében regisztrálták a legtöbb bűncselekményt 100 ezer lakosra vetítve, szorosan mögötte Nógrád és Budapest végzett. Az adatok alapján a bűnözés növekedését elsősorban a vagyon elleni cselekmények – lopások, csalások – hajtották, miközben az erőszakos bűncselekmények száma országosan viszonylag stabil maradt.
Megyei szinten Hajdú-Bihar, Zala és Békés számított a legbiztonságosabbnak, ahol nagyjából feleannyi rendőrségi eset jutott egy lakosra, mint a legrosszabb helyzetű térségekben. Járási bontásban még nagyobb különbségek látszanak: a Jászapáti, Bátonyterenyei és Ózdi járás messze az élmezőnyben végzett, míg a Mórahalmi és Gyomaendrődi járás az ország legnyugodtabb vidékei közé tartozott. Bővebben a kiajánlóba kattintva olvashatsz a témáról:
A kiskereskedelmi szektor 2025–2026-ban a túlélés és az alkalmazkodás határán egyensúlyoz. Kozák Tamás szerint az ágazat eredményessége gyakorlatilag nullára csökkent, a beruházások visszaestek, a szabályozási környezet pedig kiszámíthatatlan, ami már nemcsak átmeneti alkalmazkodást, hanem üzleti modellváltást is kiválthat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárával még a kiskereskedelmi piac várakozásairól, az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó tovagyűrűző hatásairól, illetve arról is beszélgettünk, hogy a jelenlegi piaci struktúrák mennyire kedveznek a keletről érkező hard diszkontoknak, mint például a hazánkban Basket Plus néven nemrég első egységét megnyitó orosz MERE diszkontláncnak. Az interjú itt olvasható:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,9%, a Magnet Banknál 7,03%, a Raiffeisen Banknál 7,22%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29% . Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A legfrissebb adatok szerint a hazai bérek és a nyugdíjak közötti különbség történelmi léptékben magas, és az elmúlt években látványosan kitágult az olló. Ennek oka, hogy miközben a nettó átlagkeresetek dinamikusan emelkedtek, a nyugdíjak jobbára csak az inflációt követték, ezt már a 13. és (idén egyheti) 14. havi ellátás, illetve az egyéb egyszeri kifizetések sem tudják kompenzálni. A témában szakértőket is kérdeztünk, akik szerint amennyiben nem változtatnak a rendszeren, a jövőben is folytatódni fog a nyugdíjasok folyamatos leszakadása. Cikkünket ide kattintva tudod elolvasni.
Miközben Terézváros teljesen betiltotta az Airbnb‑zést, és a kerület azóta sűrű ellenőrzésekkel próbálja betartatni a rendeletet, a szomszédos Erzsébetvárosban továbbra is engedélyezett a rövid távú lakáskiadás. Sokan élnek is vele, ám a gyakorlat egyre több buktatót rejt: a kulcsszéfek feltörése, a kódok kiszivárgása és a lakások önkényes elfoglalása mára mindennapos kockázattá vált a belvárosban.
A rendőrség sokszor csak kikísérni tudja őket, mivel rongálás vagy lopás hiányában az ügy legfeljebb magánlaksértésnek minősül. A tulajdonosok szerint a hagyományos kulcsszéfek és zárak könnyen kijátszhatók, a kódok pedig gyorsan kiszivárognak. A szakértők úgy látják, 2026-ban már csak modern, digitális okoszárakkal lehet érdemben csökkenteni a visszaélések kockázatát. Cikkünk a témában itt olvasható:
A Doomsday Clock 2026-ban története során először került mindössze 85 másodpercre az éjféltől, jelezve, hogy az emberiség soha nem állt még ilyen közel a globális katasztrófához. A legnagyobb veszélyt a nukleáris fegyverkezés gyorsulása, a klímaválság, a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése és a biológiai fenyegetések jelentik, miközben a nemzetközi együttműködés gyengül, és a nagyhatalmak közötti bizalom csökken. A szakértők szerint a felforgató technológiák, az információs tér szétesése és a nacionalista politikai irányzatok tovább súlyosbítják a helyzetet.
A megoldás a nemzetközi együttműködés, a nukleáris fegyverek korlátozása, az AI és biológiai kockázatok szabályozása, valamint a klímavédelmi intézkedések gyors bevezetése lenne. A tudósok hangsúlyozzák, hogy bár a helyzet rendkívül veszélyes, még van lehetőség a cselekvésre, ha a világ vezetői sürgősen és határozottan lépnek. A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.