Pénzcentrum • 2025. december 2. 21:01
Magyarország az Európai Unió sereghajtója az egy főre jutó egyéni fogyasztás tekintetében, miközben GDP-mutatónk valamivel kedvezőbb képet mutat. A jelenség hátterében álló gazdaságpolitikai döntések és strukturális tényezők mélyreható elemzése rávilágít, hogy a 2010 előtti és utáni időszak markánsan különbözik egymástól a fogyasztás és jövedelemelosztás szempontjából - írja a Portfolión megjelent véleménycikkében Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a KSH korábbi elnöke.
Az Eurostat 2024-es adatai alapján Magyarország az egy főre jutó egyéni fogyasztás tekintetében az EU-átlag mindössze 69 százalékát éri el. Ez az utolsó helyet jelenti az uniós rangsorban. Ezzel szemben az egy főre jutó GDP eléri az EU-átlag 77 százalékát, ami négy tagállamhoz képest kedvezőbb pozíciót ad.
Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke szerint a két mutató közötti különbséget elsősorban a külkereskedelmi mérleg alakulása magyarázza. Ha a belföldi felhasználás alacsonyabb a GDP-nél, exporttöbblet keletkezik, ami visszafogja a fogyasztás bővülését. A kilencvenes évektől napjainkig két eltérő időszak rajzolódik ki.
Az 1995 és 2010 közötti években a végső fogyasztás GDP-hez viszonyított aránya átlagosan 75,4 százalék volt. A külkereskedelmi mérleg többnyire hiánnyal zárt, tehát az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt.
A 2010 utáni időszakban a fogyasztás aránya 70,6 százalékra esett vissza. A külkereskedelmi mérleg ekkor már jellemzően aktívumot mutatott. A GDP-arányos exporttöbblet átlagosan 4 százalék volt. Mellár Tamás szerint ezt a kedvező külkereskedelmi pozíciót nem elsősorban tudatos gazdaságpolitika érte el. Inkább a külföldi tőkére épülő járműipar bővülése hatott így, amely alacsony hozzáadott értéket termelt és a profit jelentős részét külföldre vitte.
A háztartások fogyasztási kiadásainak aránya szintén csökkent. A 2010 előtti 52,4 százalékról 48,6 százalékra mérséklődött. Ez részben annak köszönhető, hogy a rendelkezésre álló jövedelmek aránya is visszaesett. Emellett a megtakarítási ráta is látványosan nőtt. Mellár szerint ennek fő oka a jövedelemegyenlőtlenségek erősödése. A KSH adatai alapján a pénzügyi vagyon 72 százaléka a legfelső jövedelmi tizednél összpontosul. A háztartások fele mindössze 5 százaléknyi pénzügyi vagyonnal rendelkezik. A lakosság egyharmadának nincs megtakarítása.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mellár Tamás arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben Magyarország az egyéni fogyasztás terén az utolsó helyen áll, a közösségi fogyasztásban az uniós élmezőnybe tartozik. A közösségi fogyasztás értéke eléri az EU-átlag 130 százalékát, és hosszú ideje meghaladja a GDP 10 százalékát.
A költségvetési kiadások szerkezete jelentősen módosult 2010 óta. A társadalombiztosítási és jóléti jellegű kiadások aránya visszaesett, az oktatásra fordított rész is csökkent. Ezzel szemben a gazdasági funkciókra jutó kiadások reálértéken 48 százalékkal, a rendvédelmi kiadások 41 százalékkal nőttek.
Mellár értékelése szerint a háztartások tényleges fogyasztásának visszaesése annak a következménye, hogy a gazdaságpolitika az elmúlt években tartósan a magasabb jövedelmű csoportokat támogatta, miközben az alacsonyabb jövedelműek pozíciója gyengült. Ez érdemben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország az uniós fogyasztási rangsor végére került.