Így alakult ma a devizapiac: gyengült a forint, nem festenek jól a számok

Egy friss kutatás szerint az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb tagállamaiban szoros összefüggés mutatható ki az innovációs képességek és a fenntarthatósági teljesítmény között.

December 24-én életbe lép egy látszólag jelentéktelen jogszabályi változás, amely alapjaiban alakíthatja át a magyar termőföldpiac szabályozását.

A három éve tartó stagnálás után 2025-ben lassú kilábalás kezdődhet a német gazdaságban, az érdemi fellendülés azonban csak később jöhet.

Megállapodott az Építési és Közlekedési Minisztérium és a fuvarozói érdekképviseletek a fuvardíjak jelentős emeléséről, amely két lépcsőben valósul meg 2025 elején.

Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát.

A jegybankok vásárlásai felhajthatják az arany árát, az olaj viszont mélyponton ragadhat – a Goldman Sachs számai meglepő képet festenek.

Az MNB megváltozott kommunikációja és a friss inflációs előrejelzés alapján 2026 elején már kamatcsökkentés jöhet, ami a forint árfolyamára is hatással lehet.

Minimálisan változott, vegyesen alakult péntek reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Az Európai Unió tagállamai több mint 24 órás egyeztetés után zöld utat adtak egy 90 milliárd eurós, kamatmentes hitelcsomag felvételének Ukrajna támogatására.

Az amerikai infláció látványos lassulása kedvező feltételeket teremt a Federal Reserve számára, miközben az Egyesült Államok gazdasági mutatói továbbra is stabil képet mutatnak.

Az MNB legfrissebb inflációs jelentésében csökkentette az idei és jövő évi inflációs előrejelzését.

2025-ben is több tízezer olvasónk osztotta meg velünk véleményét a Pénzcentrum kutatásaiban.