Visszaesett a magyar termelés: ezek az okok állhatnak a számok mögött

2024. júniusban az ipari termelés volumene 8,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt júniusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,5%-kal nőtt.

Az ipari export volumene 8,1%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34%-át képviselő járműgyártás kivitele 13,6, a 12%-os súlyú villamos berendezés gyártásáé 28%-kal esett vissza. Az ipar belföldi értékesítése 5,1, a feldolgozóiparé 7,4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,2%-kal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,4, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 9,5%-kal nagyobb volt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28%-át képviselő járműgyártás volumene 11,8%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,7%-kal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 9,7%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,6%-kal kisebb volt a 2023. júniusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 27, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 1,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A 9,4%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 23%-kal visszaesett 2023. júniusához viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22%-kal csökkent.

Az előző havi növekedés után a feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb (22%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása gyakorlatilag stagnált (100,1%). További öt alágazatban 1,1 és 23% közötti mértékben nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. A többi öt alágazatban 3,1 és 32% közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a legkisebb mértékben az italgyártásban, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,3%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés, júniusban 14,8%-kal bővült a kibocsátás az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva. A feldolgozóipari termelésből 5,4%-ot képviselő gép, gépi berendezés gyártása 19,3%-kal visszaesett. Az alág szakágazatainak döntő többségében csökkent a termelés.

Magyarország minden régiójában visszaesett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 13,8%-kal Pest régióban, a legkevésbé, 2,3%-kal Dél-Dunántúlon. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene stagnált (100,0%) 2023 júniusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,2%-kal csökkentek, az új exportrendelések 0,7%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 28%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2024. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,3%-kal mérséklődött. Az összes értékesítés 62%-át adó külpiaci eladások volumene 5,3, a 38%-ot képviselő hazai értékesítésé 2,8%-kal csökkent. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,6%-kal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 6,4%-kal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, mégpedig 0,4 és 7,1% közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.