Kiszivárgott: újabb EU-s pénzeket bukhat el Magyarország

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései alapján sem a kohéziós alapok visszatartott 3000 milliárd forintjára, sem pedig a helyreállítási alap támogatására nem számíthat a magyar kormány, amíg nem teljesíti maradéktalanul az Európai Bizottságnak tett vállalásait.

Megbízható brüsszeli forrásokból értesülve a lap szerint az Európai Bizottság a jövő heti kollégiumi ülésén az eredeti tervhez hasonlóan azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy a kötelezettségvállalások 65 százalékát függesszék fel a magyar kohéziós operatív programokban, ami 7,5 milliárd eurót, vagyis körülbelül 3000 milliárd forintot jelent.

Az úgynevezett kondicionalitási eljárásban a Bizottság azért döntött így, mert nem tartja elégségesnek a magyar kormány által tett 17 korrupcióellenes vállalást. A FAZ értesülései szerint az EU a helyreállítási alap 5,8 milliárd euróját is csak akkor fogja kifizetni Magyarországnak, ha a kondicionalitási eljárásban meghatározott vállalásokat teljesíti, valamint további igazságügyi reformokat is végrehajt.

Az Európai Bizottság egyébként Varga Judit szombaton elküldött levele alapján hozta meg javaslatát, melyben az igazságügyi miniszter felvázolta, mi mindent tettek eddig azért, hogy teljesítsék Brüsszel kéréseit. Varga Brüsszelben a múlt héten még úgy fogalmazott, Magyarország mindent megtett azért, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal.

A német lap forrásai szerint bár a Bizottság elismerte, hogy néhány vállalást valóban teljesítettek a magyarok, de így is maradtak hiányosságok. Ez utóbbiak közé tartozik az újonnan létrehozott Integritás Hatóság is, melynek alelnökei „nem állnak minden kétségen felül” a Bizottság szerint.

A biztosok jövő szerdai ülésükön hasonló lépésre készülnek majd, mint azt Lengyelország esetében tették. Javasolják ugyan a magyar helyreállítási terv elfogadását – ha nem tennének így, akkor elveszne a pénzek 70 százaléka – a támogatások kifizetését azonban csak akkor kezdik meg, ha úgy látják, hogy Budapest minden reformot maradéktalanul teljesített.

 
A végső döntést kimondó tagállami pénzügyminiszterek december 6-án találkoznak, ahol döntenek majd a kohéziós alapok 3000 milliárd forintjának befagyasztásáról, valamint a helyreállítási pénzek feltételes kifizetéséről is, ezzel pedig Brüsszel arra számít, hogy így elég eszköz lesz a kezükben ahhoz, hogy meggyőzzék a magyar kormányt a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt 18 milliárdos hitel elfogadásáról is.

A lap úgy tudja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már beszélt az Európai Parlament frakcióvezetőivel, ami azért is lényeges, mert az EP állásfoglalása szerint nem szabad Magyarországnak odaadni a pénzeket.