Brutális élelmezési válság felé sodródunk: nagy a baj, már kongatják a vészharangot

Számtalan akadály vár a közeljövőben a globális agrár-élelmezési rendszerekre, többek között a gyarapodó világnépesség fenntartható ellátása, a klímaválság hatásai és az ukrajnai háború gazdasági és az élelmezési láncot érintő következményei – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös anyagában.

Muszáj növelni a beruházásokat, hogy elkerüljük a bajt

Az OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2022–2031 a mezőgazdasági terménypiacok középtávú alakulásával foglalkozik. A jelentés kiemeli az állami és magánberuházások növelésének szükségességét a termelés, az információs technológia és az infrastruktúra, illetve a humán tőke esetében a mezőgazdasági termelékenység javításáért.

A mezőgazdasági termékek árának drágulásában számtalan faktor játszott közbe, egyebek mellett a világjárványból való kilábalás generálta keresletnövekedés és az abból fakadó kínálati és kereskedelmi nehézségek, a kedvezőtlen időjárás a nagyobb exportőröknél, a termelés és szállítás emelkedő költsége, amikre rárakódtak az Ukrajnából és Oroszországból érkező mezőgazdasági export körüli bizonytalanságok. Utóbbi ország jelentős tényező a műtrágyapiacon, ami tovább növeli az árak és a termelékenység körüli aggodalmakat.

Mi lesz most?

A jelentés rövid távú előrejelzéssel is szolgál a háború a mezőgazdasági piacokra és az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásáról. Rámutat az alapanyag piacok legnagyobb kihívásaira: a búza ára akár 19%-kal is magasabb lehet a konfliktus előtti szinthez képest, ha az Ukrajnából érkező export teljesen megszűnik, és 34%-kal drágább, amennyiben ezen felül az orosz export megfeleződik.

Feltéve, hogy az exportkiesés továbbterjed a 2023–2024-es szezonra, és a globális termelésben sem történik változás, a súlyosan éhezők számában drasztikus emelkedés várható. "Amíg nincs béke Ukrajnában, a világ élelmezési problémái tovább fognak romlani, főleg a legszegényebbek esetében” – mondta az OECD főtitkára, Mathias Cormann. „A háború azonnali befejezése lenne a legjobb mind az orosz mind az ukrán emberek szempontjából, illetve azon családoknak szerte a világban, akik a háború generálta áremelkedést megszenvedik.”

„Az élelmiszerek, műtrágya, takarmány és üzemanyag árának drágulása együttesen a gazdasági lehetőségek szűkülésével hozzájárulnak az emberi szenvedés terjedéséhez világszerte” – mondta Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója. „Jövőre akár 19 millió fővel is nőhet az éhezők tábora, ha az alacsony termelés és kivitel a fő exportőr országokban, mint Oroszország és Ukrajna, beszűkíti az elérhető élelmiszer mennyiségét.”

Teljesíteni kell a kitűzött célokat

A sürgető problémák megoldása mellett a globális közösségnek nem szabad szem elől tévesztenie a 2030-as ütemterv és a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítását sem. Az előrejelzés szerint az élelmiszerfogyasztás, ami a mezőgazdasági termények legfőbb felhasználási módja, a népességnövekedés miatt várhatóan 1,4%-kal bővül évente az előttünk álló évtizedben.

A keresletnövekedés leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban jelenik meg, a magas jövedelmű országokban az alacsonyabb népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás telítettsége fogja vissza a további bővülést. A táplálkozás alapját az alacsony jövedelmű országokban továbbra is az alapvető termények jelentik majd és a növekedés sem elegendő a „zéró éhezés” célkitűzés eléréséhez 2030-ra.