Így hat az árakra a gyenge forint: egyes termékek még olcsóbbak is lettek

A 300 forintos lélektani határt az éves átlagokat tekintve 2014-ben lépte át a forint-euró árfolyama. Hosszabb távon egy folyamatos gyengülés figyelhető meg, a lakosságot viszont ez főként a bolti árakon, szolgáltatások díjain keresztül, vagy külföldi utazások esetén érinti. A jelenlegi gyenge árfolyam minden kereskedelmi szereplőt arra ösztönöz, hogy keresse az olcsóbb megoldásokat. Viszont a fogyasztói árnak csak egy tényezője a forint árfolyam. Különösen az élelmiszereknél döntő a mezőgazdasági termelői árak hullámzása, ezen keresztül pedig a boltosok beszerzési ára, az, amennyiért az élelmiszerek feldolgozójától vásárolnak..

A kizárólag importból beszerezhető termékeknél a bolti ár, például a déligyümölcsök mellett az iparcikkek széles köre persze nem is kicsit függ a forint árfolyamának változásától is. Tartós, nagyobb léptékű árfolyamváltozás pedig nyomot hagy az árakon is. De a technológiai váltások költségcsökkentést is hoznak, persze a divat és az újdonság varázsa egy portéka piacra dobásakor felfelé húzza az árakat. De csak egy darabig, utána jön a következő újdonság és a régiek leárazása, sok vásárló örömére a készletkisöprés.

Mindenki az olcsóbbat keresi?

A piac minden szereplője árgus szemekkel lesi az árakat, a termelőtől a vásárlóig, ez így természetes, akkor is, ha nem ugrándozik az árfolyam. Ennek meg is látszik az eredménye, hiszen hosszabb távon ugyan folyamatosan gyengült a forint euróhoz mért árfolyama, ami fél évtized távlatában le is pipálta az infláció ütemét. Az inflációt pedig leginkább az élelmiszerek tolták felfelé, de ott a mezőgazdasági alapanyagok árváltozása a mozgatórugó, mint például napjainkban a zöldségek drágulása.

A szolgáltatások árai is emelkedtek, ami persze egy sokszínű kör, számos mozgatórugóval. A különféle iparcikkeknél az átlagot tekintve ugyanakkor alig volt áremelkedés az elmúlt öt esztendőben, miközben mind a ruházati piac, mind a tartós cikkek piaca zömében import és a forint eközben gyengült:

A jelenleg mért forint-euró árfolyam azonban a korábbi időszak 5-10 forintos gyengülési hullámainál azért durvább, hiszen a forint majdnem egy húszassal gyengébb a 2018-as átlagnál. Ráadásul a mezőgazdasági termelői árak emelkedése megtornáztatja az élelmiszeres piacot, ahol egyes termékköröknél jócskán megugrottak a boltos árak is, például a zöldségféléknél nagyságrendjét nézve harmadával egy év alatt. De az iparcikkek körében, ami zömében import, alig mozdultak az árak:

Az import cikkekre persze igaz, hogy az árfolyam tartósabb gyengülése ugyan felfelé húzza az árakat, sőt, egyes cikkeknél, ahol nem lehet válogatni, alaposabban is, de ebben a körben is sokat számít a termelők, alapanyag, vagy a részegység gyártók költsége, ami hullámozhat is. A citrom például olcsóbb lett eddig. 

A statisztikából kiragadott példák azt mutatják, hogy az import cikkek ármozgása egy folyamatos forintgyengülés mellett sem egyforma. Elemzők szerint fel lehet készülni egy 330 forint feletti euró árfolyamra, ami nyilván felfelé húz árakat, de ennek mértéke eltérő lesz.