Hol élnek a legszegényebb magyarok? Mire elég havi 78 ezer?

Növekedtek a reáljövedelmek, azonban nem lett kevesebb szegény, bár javult a rászorulók helyzete az elmúlt két évben Magyarországon. Többek között ezek is kiderültek a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) tavaly ősszel végzett felméréséből. A kutatás szerint a magyar lakosság 16,6 százaléka, vagyis több százezer ember él jövedelmi szegénységben.

A szegénység előfordulásának valószínűsége magas: az általános iskolát végzett családfővel élők között, illetve azoknál a családoknál is, ahol csak egy embernek van keresete, továbbá ott is, ahol a családnak a fenntartója 65 év feletti vagy nő. A családfő végzettsége szerint a következőképpen alakul a szegénységben élők összetétele.

Tehát minél magasabb az iskolázottsága a család fenntartójának, annál kisebb a valószínűsége a jövedelmi szegénységnek. Azonban megdöbbentő, hogy 100 szegényből még 4 így is diplomás, a legtöbben pedig azok vannak, akik legfeljebb általános iskolát végeztek.

Hol élnek a legszegényebbek?

A TÁRKI idén publikált felmérésében megfordult az eddigi évek trendje: 2014-ben több szegény élt a városokban, mint a községekben. 100 szegényből 51 városi és csupán 44-en vannak, akik községekben élnek. Míg a KSH háztartások fogyasztását vizsgáló előzetes adataiból régiókra lebontva láthatjuk, az egy főre jutó fogyasztási kiadásokat.

Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások Pest megyében a legmagasabbak, utána kövezik Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, megye itt 8 százalékos javulás következett be az előző évhez képest. A legkevesebbet az Észak- Alföldön költöttek, ez a helyzet nem is változott.

A felmérés szerint tehát a legszegényebbek az Észak-Alföldön: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek. Itt az egy főre jutó fogyasztási kiadás 55 373 forint, míg Közép-Magyarországon, azaz a Budapesten és Pest megyében ugyanez 82 814 forint.

A fogyasztás kiadásának szerkezetében nincsenek számottevő különbségek a régiókat illetően. A legtöbbet még mindig az élelmiszerekre és a lakásfenntartásra költik a magyar családok, ezek a kiadásaiknak több mint a felét teszik ki. Viszonylag keveset költöttünk élvezeti cikkekre, a legkevesebbet azonban az előző évekhez hasonlóan ruhára költöttük, ez a kiadásaiknak csupán 2,8 százalékát teszi ki.