Újabb fordulóponthoz ért az élelmiszerdrágulás: fellélegezhet végre a magyar lakosság?

Suppan Gergely az MHB vezető elemzője kommentárjában azt írta, hogy júniusban a várakozásoknak megfelelően 20,1%-ra mérséklődött az infláció a májusi 21,5%ról, amihez a ruházkodási, egyéb cikkek, üzemanyagok és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az élelmiszerárak drágulása a várakozásoknak megfelelően mérséklődött, az alacsonyabb energiafogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai, a vártnál kisebb mértékben drágultak a szeszeszitalok árai, azonban emelkedtek az üzemanyagárak és egyéb cikkek, valamint a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 20,8%-ra mérséklődött az előző havi 22,8%-ról. 

A kilátásokról azt írta, az év második felében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítanak. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.

Szintén lefelé mutató kockázatot jelent, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztói árindexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet. Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban októbertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet. Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt fenntartjuk a 17,5%-os idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet.

Az inflációs folyamatok megerősítik év végi kamatvárakozásainkat is, ennek megfelelően az év végére 10,5%-ra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal - írta Suppan Gergely.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkoló adatok érkeztek: egyre távolabbi célnak tűnik az egyszámjegyű infláció

Továbbra is tombol az infláció Magyarországon. Az élelmiszerek ára 29,3%-kal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (53,0%) és a kenyéré (48,6%).

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 29,3 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában végre negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudja a normalizációs folyamatot. A járműüzemanyag-árak ezúttal – több hónapos mérséklődés után – drágultak, 2,2 százalékkal. Ezzel szemben a háztartási energia árainak 2,1 százalékos havi csökkenése a legjelentősebb tényezője a júniusi lassulásnak. Azonban továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 0,9 százalékos hó/hó drágulása, ami számottevően meghaladta az átlagot.

A júniusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását az elemző szerint. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várnak. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.

Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett Nagy János szerint. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. Az év végén ismét pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az élénkülő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását.

Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és érdemben pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban. A kérdés már nem az év végi egyszámjegyű infláció, hanem a középtávú, 3 százalékos cél elérése - írta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eljött, amire a magyar vásárlók olyan régóta várnak? Így érhet véget az árhorror a boltokban

Még mindig vannak rekordszintű drágulást mutató árucikkek, mint például a kenyér, a zsemle, a burgonya, a tojás vagy éppen a tűzifa.

Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői úgy látták: „A havi átárazódást tekintve hasonlóra legutóbb két éve, 2021 júniusában volt példa, azóta szinte folyamatos emelkedést láthattunk. Ez a trend most megfordult, legnagyobbrészt a mezőgazdasági termelői árak jelentős csökkenése, ennek a bolti árakban már érezhető hatása, illetve a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése miatt.” 2023 júniusában csupán öt termékkategória volt, amelyben 1 százalék feletti volt a drágulás májushoz viszonyítva, több mint 20 kategória esetében csökkentek az árak az előző hónaphoz képest. Hozzávetőleg ugyanennyi termékkategóriában nem történt változás, vagy csak elenyésző mértékű növekedés volt mérhető.

Most már tehát nagy biztonsággal ki lehet jelenteni azt, amit korábban még csak előrejelezni tudtunk: ténylegesen tetőznek az árak

– mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Hozzátette: az éves mutató ugyan még mindig magas, az inflációs folyamatok elemzésekor azonban célszerűbb a havi átárazódást, vagy az év eleje óta látható árváltozásokat figyelemmel követni a drágulás egyre lassuló ütemének értelmezéséhez.

2022 júniusához viszonyítva 48,6 százalékkal került többe a kenyér, több mint 40 százalékkal drágultak a tejtermékek, a tojás, 33 százalékkal a péksütemények, 30 százalékkal a száraztészta. Emellett 18,3 százalékkal kell többet fizetni a szalámikért, 21 százalékkal a párizsiért, egyéb felvágottakért. A sokáig rendkívüli mértékben dráguló sajt ára is lassabb ütemben – 23,3 százalékkal emelkedett –, mint tavaly ilyenkor. Összességében a nyerstejárak csökkenése kedvezően hatott és hat a jövőben a tejtermékek fogyasztói áraira, azonban a búzatermékpályán a markáns csökkenés még várat magára.

„Az aratás elkezdődött, hamarosan lekerülnek a búzaszemek a táblákról. Az új búza már lényegesen alacsonyabb áron kerül a malmokba, az onnan kijövő liszt alacsonyabb ára pedig fogyasztói oldalról kedvezően fog hatni a bolti árakra” – fejtette ki Héjja Csaba. Kiemelte azonban, hogy a búza árában bekövetkezett, 50 százalék feletti áresés nem fog teljes egészében megjelenni a kenyér árában. „Az az ár ugyanis, amelyet a polcokon látunk, csak 30-40 százalékban függ a búza árától. Mire az asztalunkra jut a kenyér, addig jelentős energiaköltséggel, munkaerő- és szállítási költséggel kell számolni, nem beszélve az egyéb, például marketingjellegű kiadásokról.”

A bank agrár- és élelmiszeripari szakértői a kiskereskedelmi forgalom egyértelmű csökkenésére reagálva hozzáfűzték: egyre kevesebb élelmiszert visznek haza a boltból a vásárlók, ami fékező erővel hat az inflációra. A keresletcsökkenés nyomán azonban élénkebben akcióznak az üzletekben.

Az élelmiszerár-stopok augusztusi kivezetésével kapcsolatban pedig hozzátették, a kötelező akciók, az alacsonyabb beszerzési árak, valamint az élelmiszeripar oldaláról valamelyest – részben az energiaárak esésével – olcsóbbá vált előállítási költségek révén arra lehet számítani, hogy az árstopon kívül eső termékek árának csökkenése semlegesíteni fogja a hatósági ár alá vont termékek várható drágulását.

Véleményünk szerint az árstop kivezetése így nem fog érdemi emelkedést okozni az élelmiszer-inflációs mutatóban

– mondta Héjja Csaba.

A bank elemzői arra számítanak, hogy az év végére 9-9,5 százalék körülire csökken az élelmiszer-infláció.