Még a román miniszterelnök is elbüszkélkedett, hogy a román bérek lehagyták a magyart, azonban az adatok mélyebb elemzése már árnyaltabb képet mutat.
Ez lesz a legnagyobb baj az árfigyelő rendszerrel: becsapva érezhetik magukat a magyar vásárlók?
A júliusban bevezetésre kerülő online árfigyelő rendszer az élelmiszerek napi árát közli majd, ezzel elviekben fokozza az árversenyt a boltok között, így árleszorító, inflációmérséklő hatást remélnek tőle. Csakhogy a G7 cikke szerint mivel adatközlési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé csak egy bizonyos bevételhatár fölött keletkezik, a vásárlók azoknak a boltoknak az árait látják majd, amelyek között egyébként is éles a verseny. Vagyis a drágább kisboltok eleve benne sem lesznek az "átlagban", amit az árfigyelő rendszer mutat.
A héten megjelent részletszabályok szerint július 1-től az előző üzleti évet több mint 100 milliárd forint nettó árbevétellel záró kereskedőknek naponta kell feltölteniük hatvanféle élelmiszer árát. Bár részletes lista még nincs, a kormány közlései szerint a sertéscomb, fehér kenyér, a 1,5%-os ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, és a spagetti tészta valószínűleg a figyelt termékek között lesz. A szabályozás kimondja azt is, hogy a közeli szavatossághatár miatti akciós árakat nem lehet napi árként feltölteni.
A 100 milliárdos árbevételhatár miatt az olyan nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok, mint az Aldi, a Lidl, a Spar vagy a Penny, illetve az Auchan és a Tesco átlépi ezt a limitet. Viszont az olyan, jellemzően franschise rendszerben működő – főként magyar tulajdonban lévő – láncoknak, mint a CBA, a Coop vagy a Reál nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségük, ahogy értelemszerűen a kisboltoknak sem - világít rá az ellentmondásra a lap. Tehát az ilyen boltok árait egyáltalán nem fogja látni a nagy állami ármonitorrendszer.
Így az árfigyelő rendszer a piacnak éppen abban a részében szándékozik kiélezni az árversenyt, ahol ez már egyébként is folyik. Az alapvető élelmiszerek esetében ráadásul nagyon gyorsan reagálnak a szereplők egymásra, ritkán vannak jelentős különbségek - gondoljunk csak az elmúlt időszakból a vaj- és sajtháborúra.
Hiába tehát az árfigyelés, az továbbra is rejtve maradhat, hogy van-e jelentős különbség a nagy nemzetközi és a magyar láncok, illetve a kisboltok árai között a lap szerint.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- Nagy Márton: kell a kínai kapcsolat Magyarországnak
- Leírhatatlan szörnyűségek sorát művelte barátnőjével - 8 év fegyház várhat B. Istvánra
- Törökország "lehúzta a rolót" Izrael előtt
- Űrtechnológiai céget alapít a 4iG
- Csák János: identitás és kultúra nélkül nincsen cselekvőképesség
- Wéber Gábor elmondta, ki szorongathatja meg Max Verstappent