5 szokás, amiről eddig azt hitted káros, pedig egyáltalán nem az

Jó hírünk van, kutatások egész sora bizonyítja, hogy a közvélekedés által sokszor rossznak vagy egészségtelennek nevezett szokások voltaképp nem is károsok az emberi szervezetre. Vagy legalábbis a tudomány egyáltalán nem talált bizonyítékot ezekre a rágalmakra. Ezentúl tehát senkinek sem kell szégyenkezni amiatt, hogy kihagyja a reggelit, sokat lóg a közösségi hálón vagy több kávét iszik a "kelleténél". A tudomány ugyanis mellette áll. Lássuk a leggyakoribb káros szokás mantrákat.

Kihagyott reggeli

Tisztázzuk, a reggeli nem kötelező, bármit is hallottál eddig róla. Mindenki azzal a tudattal él, hogy a reggeli a legfontosabb étkezés, sőt korábban azt is társították a reggeli kihagyásához, hogy súlygyarapodáshoz vezethet. Mára már azonban ez a vélekedés megdőlt, sőt a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az esetenként elmaradt reggeli, bizony segíthet az embereknek a fogyásban.

Egyes diéták például azt vallják, hogy az ember egyen 8 órán keresztül, és böjtöljön 16-on át. Éjszaka mivel alszunk, nem eszünk, így a 16 órás ablakot simán tarthatjuk úgy, hogy elhagyjuk a reggelit, és csak késő délelőtti órákban veszünk magunkhoz szilárd táplálékot.

Kávé minden mennyiségben

A kaliforniai bíróság éppen nemrégiben kötelezte a Starbucksot és más kávévállalatokat, hogy termékeiken tüntessék fel a rák kockázatát, mint potenciális veszélyt. Az elsőre félelmetesnek tűnő bejelentés ellenére azonban a tudomány igen kiterjedt kutatások folytat a kávéval kapcsolatban. És egyre inkább az a vonal látszik kirajzolódni, hogy a kávénak rengeteg jótékony hatása van az emberi szervezetre.

Ezek közül az egyik legpikánsabb éppen az, hogy segít megelőzni a rákot, de emellett más egészségügyi előnyökkel is jár, mint például a cukorbetegség elleni védekezés (természetesen nem cukrozott kávé ivása esetében) vagy a szív strapabírásának javítása. Az orvosok egyébként napi 400 milligramm koffein bevitelt javasolnak egy átlagos ember számára, ami megközelítőleg 3-4 kávét jelent.

Tojásevés

Kétségtelen, hogy az egészséges táplálkozásról szóló ajánlások lassan már úgy változnak, mint az évszakok. Sőt! A legújabb hóbortok egyike például a tojás megbélyegzése, mondván, hogy az állati eredetű élelmiszer káros az egészségre és még az elhízásban is szerepe van. Ez azonban nem igaz.

Bár a tojássárgája tele van koleszterinnel, a kutatások azt mutatják, hogy ezek emberi szervezetbe jutása egyáltalán nem emeli meg az egyén koleszterin szintjét, sőt a tojásban található zsír sem vezet elhízáshoz. Éppen ellenkezőleg a tojás telis tele van kulcsfontosságú ásványi anyagokkal és vitaminokkal, ráadásul olyanokkal, amiket csak kevés élelmiszerben találhatunk meg. Ilyen például a B12 vitamin és foszfor. És ha mindez még nem volt elég, a parányi élelmiszer még izomtápláló fehérjékben is gazdag. Úgyhogy fogyasszuk csak bátran.

Közösségi háló

Bár ma már mindenki használja, egyre több helyről hallani, hogy az állandó mobilazás, és a közösségi hálókon való lógás agyatlan zombikká teszi az embert. Úgyhogy sokan pörgetik azt a mantrát, hogy "tedd már le végre a telefonodat". A "káros" hírnév kialakulásnak azonban rengeteg rosszul elvégzett tanulmány, és félresiklott kutatás az oka. Hiszen a valóság sokkal inkább azt a képet festi, hogy az okostelefonok elterjedése nem szükségszerűen, és nem mindenki esetében káros, hanem sokszor igenis pozitív hatása van.

Egy tavalyi átfogó brit kutatás - ami a Psychological Science folyóiratban jelent meg -, mely 120 000 serdülő bevonásával készült, például arra jutott, hogy a fiatalok médiahasználata nemhogy káros volt, hanem több esetben is hasznosnak bizonyult a kapcsolatok fenntartásában, és az érzelmi támogatások begyűjtésében.

- zárták tanulmányukat a szerzők.

Alkoholfogyasztás

Arról már a Pénzcentrum is számtalanszor beszámolt, hogy mekkora problémát okoz Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás. A mérték azonban ebben az esetben is kulcskérdés. Napi egy-két pohár vörösbor elfogyasztása ugyanis, tudományos kísérletek szerint, csökkenti többek között a korosodással összefüggő kognitív hanyatlás kockázatait is.

A Journal of Alzheimer’s Disease folyóiratban tavaly publikált tanulmány szerint például, a 85. évüket elérők között sokkal több esetben diagnosztizáltak elbutulást, akkor ha soha nem ittak, mint azoknál, akik valamilyen rendszerességgel fogyasztottak alkoholt. Ezzel persze senkit nem akarunk ivásra buzdítani, de a tudományos értekezésekből egyre inkább az rajzolódik ki, hogy a mértékkel fogyasztott vörösbor igenis jótékony hatással van az emberi szervezetre.

Hosszú edzések

A tudomány mai állása szerint egyáltalán nem kell az embernek mindennap hosszú órákat az edzőteremben izzadnia azért, hogy formában maradjon. Kutatások szerint ugyanis a kompakt, nagy erőfeszítést igénylő rövid (mondjuk 7 perces) edzések kedvezőbbek lehetnek az izomépítésre és a szív védelmére, mint más gyakorlatok. Ezeket az edzéseket egyébként nagy intenzitású intervallum tréningeknek nevezik (interval edzés, HIIT)

(BusinessInsider)