Egyre keresettebbek Magyarországon is a robotfűnyírók: átlagosan pár százezer forintért vásárolnak ilyen terméket a magyarok.
Miért kötődünk bizonyos tárgyakhoz? Pénzért hajlandóak lennénk mindent eladni, vagy van, amitől sosem válnánk meg? Erre keresték a választ egy friss kérdőíves felmérésben, amit másfél nap alatt több mint harmincezren töltöttek ki.
Reggelente kinyitjuk a konyhaszekrényt és látunk benne bögréket. Az egyiket szeretjük, sosem adnánk el, évtizedekig fogjuk használni, és ha esetleg összetörne még akár meg is könnyeznénk, míg a többi, funkciójában hasonlóan tökéletes bögre iránt semmiféle érzést nem táplálunk. Miért ragaszkodunk az egyik tárgyhoz, míg a másikhoz nem? Erre keresték a választ a Jófogás friss kérdőíves felmérésében, amit másfél nap alatt több mint harmincezren töltöttek ki.
A kérdőív válaszadóinak 40 százaléka állította, hogy már adott el számára kedves tárgyat az apróhirdetési portálon. 65 százalékuk egy emlék miatt kötődött az adott tárgyhoz. Van, akinek egy nyaralást idézett fel, sokaknak pedig egy-egy felejthetetlen gyermekkori kalandot.
Körülbelül minden ötödik válaszadó egy személy miatt kötődött a tárgyhoz, mert tőle kapta, vagy rá emlékeztette. A nagyitól örökölt váza, vagy az édesanyánk által kötött sál mindig különlegesebb lesz, mint egy puszta használati tárgy, még akkor is, ha a váza esetleg giccses, vagy a sál éppenséggel szúrós. A kitöltők 16 százaléka egyéb okokból ragaszkodott a tárgyhoz. Nehéz volt megszerezni, évekig gyűjtögetett rá, vagy az első fizetéséből vette, esetleg pusztán azért, mert jól bevált és összeszoktak az évek alatt.
Miért adjuk el, amit szeretünk?
Vannak helyzetek, amik mégiscsak rávesznek minket arra, hogy megváljunk olyan tárgyaktól, amiket szerettünk. Minden negyedik ilyen tárgy pénzhiány miatt kerül fel az oldalra, de nem ez a legnépszerűbb indok. Akik már adtak el számukra kedves tárgyat, azok 18 százaléka ezt helyhiány miatt tette, 8 százalékuk pedig költözésre fogta az eladást. 5 százalékot már nem kötötte a tárgyhoz szép emlék, 14 százalék pedig egyéb okot jelölt meg.
A legtöbben egy pusztán racionális érv mentén jutottak a szeretett tárgy áruba bocsájtásába, egyszerűen már nem vették hasznát a tárgynak. Így kerülnek hát a kedvenc, de már kinőtt pulóverek, az évekig használt és szeretett, de újabbra cserélt kerékpárok, vagy a régebbi típusú játékkonzolok az oldalra. Meg persze a gyerek első cipője, babakocsija, etetőszéke...
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az oldalon lévő szinte minden tárgynak története van. Az első elektromos gitárjától valaki pénzhiány miatt volt kénytelen megválni, az egyetem alatt használt számológép, ami sok vizsgán átsegítette első tulajdonosát, már nem volt hasznos a végzett diáknak. A gyermekkori Lego gyűjtemény túl sok helyet foglalt, a nagymama csillárja pedig nem illett a lakásba. A kígyóbőr westerncsizma folyton feltörte a tulajdonos lábát, egy gondosan kiválasztott fehérarany gyűrű pedig nem nyerte el a feleség tetszését.
Van olyan tárgy, amit sosem adnánk el?
A válaszadók 92 százaléka nem birtokol olyan tárgyat, amitől ne lenne hajlandó megválni, 8 százalékuk viszont ragaszkodik annyira valamihez, hogy sohasem adná el. Mik lehetnek ezek a tárgyak? A legtöbben a jegygyűrűjüktől nem válnának meg semmi okból, de sokfajta válasz érkezett, ezekre a kedves és soha pénzzé nem tehető tárgyakra. Kerékpár, fotóalbum, gyerekek rajzai, a nagypapától kapott karóra, régi családi étkészlet, gyermekkorból maradt rádiósmagnó... Mindenkinek megvan a maga “kedvenc bögréje"...
Komoly lehet a baj a Tesco háza táján: ezt a trükköt vetették be - vajon mit lép erre az Aldi, Lidl?
A szabályozási intézkedések és az egyre éleződő verseny a boltlánc pozíciójának további romlásához vezethet Közép-Európában.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Az utolsó utáni pillanatban akart a lehajtóhoz sorolni, meg is lett a baj – videó
- Már kutyát kell bevetniük a halőröknek a Balatonon
- Veszélyezteti az autókat az esővel érkező sivatagi por – azonnal lépni kell
- Bolti tejben is megtalálták a vírust, amely ellen nagy erőkkel küzdenek
- Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai
- Itt a figyelmeztetés, nem kizárt a jégeső és a zivatar