Ezeket a megyéket messze elkerülik a nagyobb beruházások: itt lenne igazán szükség a támogatásesőre

A fenntartható fejlődési célok elérése a jövő generációk iránt viselt felelősségünk, amelyben a beruházások jelentős szerepet játszanak.

Az ÁSZ elemzése egyrészt értékeli a beruházások szerkezetének alakulását, így az ágazati, anyagi-műszaki összetétel, területi, és szektorok szerinti megoszlását. Másrészt azt is bemutatja, hogy miként alakultak a beruházásokhoz kapcsolódó, a fenntarthatósági célok érvényesülését szolgáló támogatások, pályázati lehetőségek, kitér az ezeket befolyásoló stratégiákra, szabályozó eszközökre, a direkt és indirekt támogatási formákra. Emellett azonosítja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését nehezítő kockázatokat, és felvázolja azok csökkentésének lehetséges irányait.

Az elemzés megállapítja, hogy a beruházásokra továbbra is a koncentráltság a jellemző, amely szoros összefüggésben van a felsőoktatási K+F központok elhelyezkedésével. Különösen Budapest és Pest megye előnye maradt jelentős, a területi kiegyenlítés elmaradása pedig szembe megy a kohéziós fejlesztési célokkal, miszerint a forrásokat a felzárkóztatás érdekében az elmaradottabb térségek irányába kell terelni.

Az elemzésben szereplő információkkal az Állami Számvevőszék segítséget nyújt az egyes nemzetgazdasági, régiós, megyei és térségi stratégiák tervezéséhez. A tervezés során ugyanis figyelembe kell venni a térség gazdasági fejlettségét, a megvalósult és megvalósítandó fejlesztéseket, a helyben rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét és képzettségét, továbbá a földrajzi és egyéb, például természeti adottságokat.

Az ÁSZ elemzése hangsúlyozza, hogy ösztönözni szükséges a közép- és felsőfokú szakképzés tekintetében a minél szorosabb együttműködést a vállalatok és a felsőoktatási intézmények, valamint a középfokú, szakképző iskolák között. Ennél is hangsúlyosabb, hogy a beruházások állami forrásallokációja során az elmaradottabb megyéknek, térségeknek a jelenleginél magasabb arányú beruházási támogatása indokolt, és ennek a munkaerő képzésének és képességeinek fejlesztését támogató környezet kialakításával együtt kell, mert csak így lehet megvalósulnia.

Lemaradásban a vidék

Területi eloszlásban Nógrád és Zala megye rendelkezett a legalacsonyabb beruházási teljesítményértékkel 2020-ban és 2016-2020-ig tartó időszakot tekintve is, bár mindkét megyében az elemzett időszak minden évében egyre javult a beruházási teljesítmény. Ez összefüggésben állt azzal, hogy ezekben a megyében a kutatófejlesztő helyek száma az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt, ami javította a beruházások telepítésének feltételeit.

A megyék között Pest megyében volt minden évben a legmagasabb beruházási teljesítmény. Öt megye – Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj- Zemplén – minden évben az országos átlag fölött teljesített. Bár 2016. évben Veszprém, 2016-2017. években pedig Heves megye is átlag feletti teljesítést
nyújtott, de a további években átlag alattivá váltak.

Hajdú-Bihar megye 2019-2020. években az átlag fölé került. Bács-Kiskun megye teljesítménye pedig csak a 2020. évben maradt átlag alatti szinten. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 2018-2020. évek beruházási teljesítményének köszönhetően fejlődött dinamikusan. A legalacsonyabb beruházási teljesítménnyel rendelkező megyék között Somogy, Békés, Zala és Nógrád megye állandónak volt tekinthető.