Lesújtó számok: beütött az infláció, egyre kevesebb magyarnak jut nyaralásra, pihenésre

Nagyjából 1-1,5 hét van hátra a tanévből, a családok jellemzően a következő 2,5 hónapban fognak utazni: már ha lesz miből! A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, legutóbb a magyarok utazási szokásairól. Kíváncsiak voltunk, a mostani, őrült magas infláció árnyékában jut-e még utazásra, nyaralásra, rekreációra. 

Közel 11 ezer olvasónk töltötte ki a kérdőívünket az elmúlt egy hónapban, és mint kiderült, a magyaroknak rendkívül fontos a szabadidős utazás, a kikapcsolódás, ám 14 százalékuk egyáltalán nem engedheti meg magának, és aki idén mégis megy, az is jellemzően olcsóbb úti célt keres. Rákérdeztünk arra is, hányan veszik igénybe kizárólag az utazási irodák szolgáltatásait, és kik azok, akik jellemzően inkább maguk rakják össze a programot, foglalnak szállást, intézik az odajutást. Ezen felül kiderült a válaszokból az is, hogy a többség fejenként 100 ezer és 300 ezer forintot szán idén utazásra, de sokan vannak, akiknek fejenként 100 ezer forint sem jut erre idén. Az összesen 15+1 kérdésből álló felmérésünk eredményeinek első felét közöljük most, a hét második felében várhatóak a további cikkek a témában. 

Fontos számodra a szabadidős utazás, a kikapcsolódás?

Kevés szektor sínylette meg olyan keservesen az elmúlt 3 év történéseit, kezdve a pandémiától egészen a mostani inflációig, mint a turizmus, mégis elképesztően hamar talpra állt. Betudható ez annak, hogy az emberek egyrészt be voltak zárva hosszú hónapokig, másrészt az utazási, a felfedezési, kikapcsolódási, környezetváltozási vágy olyan erős belső emberi drive-ok, amelyek alapvetően szervezik az életünket. Jól mutatja ezt a survey első kérdésére adott válaszok aránya is: válaszadóink 84,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos számára az utazás, a kikapcsolódás.

Ha kor szerinti megoszlásban nézzük, azt látjuk, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább igaz ez rá: a 25 év alattiak 90,1 százaléka, míg 64 év felett már csak a válaszadók 78,5 százaléka nyilatkozta, hogy fontos részét teszi ki az utazás az életének – ami még mindig egy magas szám persze, de jól látszik a csökkenő tendencia a prioritásban.

Egy másik szempont szerint csoportosítva a válaszokat, azt kaptuk, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál fontosabb számára szabadidős kikapcsolódás – nyilván ez összefügg azzal, hogy a jobb keresettel rendelkezők engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen nyaraljanak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírók 35,5 százaléka ikszelte be azt, hogy nem fontos számár az utazás.

Foglalkozás szerint a közmunkások, a nyugdíjasok és a munkanélküliek jelölték legnagyobb arányba azt, hogy köszönik szépen, jól elvannak otthon, míg legaktívabb utazók a tanulók, a vállalkozók és a GYES-en, GYED-en lévők.

Átlagosan évente hányszor utazol belföldre vagy külföldre szabadidős céllal: nyaralni, pihenni?

Ezután arra kérdeztünk rá, évente hányszor utazik a kitöltő nyaralni, pihenni. A válaszadók 14,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyszer sem jut el, 18,7 százaléka egy, 23,9 százaléka kettő, 17,5 százaléka három és negyedük, 25 százalékuk négy vagy annál is több alkalommal is eljut nyaralni, pihenni.

Életkor szerinti megoszlásban az látszik, hogy a fiatalok, a 25 év alattiak körében a legalacsonyabb azok aránya, akik egyszer sem utaznak, és a legmagasabb azok aránya, akik évente minimum négyszer.

Ahogy idősebb lesz valaki, annál inkább csillapodik benne az utazási vágy: a 64 év felettiek nyilatkoztak úgy a legnagyobb arányban, 22,1 százalékuk, hogy ők egyszer sem utaznak.

Lakóhely szerint megoszlás szerint a fővárosban, Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér vármegyében jelölték a legkevesebben, hogy egyszer sem mennek, tehát az ott élők viszonylag alacsony százaléka nem tud nyaralni. Tolna, Somogy és Békés vármegyében pedig a legmagasabb ez az arány: az ott élők negyede kénytelen lemondani a nyaralásról. De nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen ha összevetjük a mi saját eredményeinket a KSH területi kereseti adataival, az látszik, hogy az átlagos bér a következőképpen alakul:

• Főváros: 422 052 forint
• Győr-Moson-Sopron: 357 758 forint
• Vas: 313 062 forint
• Fejér: 333 636 forint
• Tolna: 317 790 forint
• Somogy: 275 255 forint
• Békés: 255 655 forint

Nagyjából igaz tehát, hogy a legalacsonyabb átlagjövedelmű országrészekben élők utaznak a legkevesebbet, de egyenlőségjelet nem lehet azért tenni, inkább csak a trend jellemző.

A legnagyobb utazók pedig Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében élnek.

A koronavírus világjárvány megváltoztatta hosszú távon az utazási szokásaidat?

Sokáig reménykedtek abban a szakemberek, főleg akik aggódnak a szektor jövője mellett a bolygó jövőjéért is, hogy ez a minden szempontból szörnyű pandémia meg fogja változtatni szokásainkat, prioritásainkat, céljaikat az utazásaink kapcsán is. Végül nem így lett. Mint éhes oroszlánok vetették rá magukat a bezárt utazók a repjegyekre tavaly nyáron, és a lassulásnak, a környezetkímélőbb zöld utazásoknak nyomát sem találjuk, ismét tele van turistával Párizs, Róma, Velence és Dubrovnik. Jól látszik a magyarok utazási szokásai sem sokat változtak, alig ötödüknek csupán.

A válaszadók majdnem fele, 47,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus járvány alapvetően nem változtatta meg hosszú távon az utazási szokásait, 17,9 százalékuknak viszont igen. Valamivel több mint harmaduk, 34,6 százalékuk szokásaira, preferenciáira csak részben volt hatással a járvány.

Legkevésbé a fiatalokat utazási szokásaira volt hatással a járvány, 55,1 százalékuk jelenlegi választásaira egyáltalán nincs hatással, ellenben az idősekére, a 64 év felettieknek már csak 35,5 százaléka nyilatkozott így. Ha iskolai végzettség mentén vizsgáljuk, azt látjuk, hogy minél tanultabb valaki, annál komolyabban vette a járványt: akik egyetemet vagy főiskolát végeztek közülük nyilatkoztak úgy a legtöbben, hogy nagyban befolyásolták, befolyásolják a 2020-2021-es események a döntéseiket.

Az elmúlt egy évben tapasztalható magas hazai infláció, az energiaválság befolyásolja az utazási szokásaidat?

Az infláció és a magas energiaárak azonban már jobban fájnak a magyaroknak.

A kérdőívet kitöltők 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vagy olcsóbb úti célt választ idén, vagy egyáltalán nem utazik.

25 év alatt ez az arány 56,6 százalék, 64 év felett azonban már 65 százalék. Tehát minél idősebb valaki, egyre valószínűbb, hogy olcsóbban vagy egyáltalán nem utazik.

Lakóhely szerint vizsgálva (ha a grafikonon a piros sáv jobb szélét nézzük) az derült ki a hozzánk beérkezett válaszokból, hogy

• Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében élők 70,4 százaléka,
• Békésben 66,6,
• Tolnában 68,3,
• Nógrádba 66,92 százalék nyilatkozott úgy, hogy olcsóbban, vagy egyáltalán nem utazik.

A négy közül három az ország legszegényebb vármegyéi között van a nettó átlagkeresetek alapján.

Legmagasabb iskolai végzettség szerint csoportosítva azt találtuk, hogy a legfeljebb általánost végzettek 66,6 százaléka, míg az egyetemet végzettek közül ennél kevesebbet, 56,2 százalékát érintette negatívan az infláció szabadidős utazás szempontjából. Kapcsolati státusz szerint az elváltakat és az özvegyeket, akik jellemzően egy keresetből élnek, foglalkozás szerint a közalkalmazottak sínylették meg az inflációt: 68,2 százalékuk volt kénytelen átírni eredeti terveit, vagy teljes egészében lemondani a nyaralásról. Legkevésbé a vállalkozókat érintette a hazánkban tapasztalható rekordinfláció. 

Utazási irodán keresztül utazol, vagy egyéni szervezésben?

A Pénzcentrum oldalán is gyakran foglalkoztunk a kérdéssel, hogy éri meg jobban: utazási irodán keresztül utazni, vagy egyéni szervezésben? A válasz nem egyszerű, hiszen minden attól függ, mikor és hová készülünk. A fapados járatok, valamint az Airbnb térnyerésekor, az utazás sokadik demokratizálódásakor úgy tűnt, egyéni szervezésben fillérekért nyaralhatunk, ám a képlet nem ilyen egyszerű, legalábbis azóta sokat változott a helyzet. Például vannak úti célok Európán belül, de akár kívül is, ahová irodák, akik csomagban veszik a szobákat, charterjáratokat indítanak, így adott esetben kedvezőbb árat tudnak kialkudni az utasaiknak a legnépszerűbb turistaparadicsomokba.

Ettől függetlenül a válaszadóink 69,3 százaléka kizárólag egyéni szervezésben utazik, 25,2 százalékuk mindkét formát használja, és mindössze 5,6 százalékuk az, aki kizárólag utazási iroda szolgáltatásait igénybe véve nyaral vagy telel. Kiderült, hogy a férfiak bíznak jobban magukban, ők nagyobb arányban szervezik maguk az útjaikat: a nők 6,38 százaléka, míg a férfiak 4,89 százaléka kizárólag utazási irodán keresztül nyaral vagy telel.

Kor szerinti megoszlásban egészen markáns a különbség: a 25 év alattiak 81 százaléka, 64 év felett a válaszadók 54,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kizárólag maga szervezi az utazását külső segítség nélkül. A lakóhely szerinti válaszokból az látszik, hogy valamiért a borsodiak bíznak legjobban az irodákban, legkevésbé pedig a Tolna vármegyeiek, Csongrádban és Tolnában pedig a legönállóbbak a nyaralni készülők. Iskolai végzettség szerin pedig:

minél többet tanult valaki, annál inkább jellemző rá, hogy saját maga foglalja a szállását, intézi az odajutást.

Fejenként mennyit költesz idén utazásra az összes költséget egybevéve?

El is érkeztünk a legizgalmasabb kérdéshez: miből? Mint tudjuk, drágább lett az utazás, mint amit megszokhattunk: idén átlagosan 20 százalékkal magasabb kiadással lehet számolni 2019-hez képest. Kíváncsiak voltunk jelen körülmények között válaszadóink fejenként mennyit szánnak összes utazásaikra: legtöbben, 30,8 százalékuk 100 ezer és 300 ezer forint között összeget, 21,2 százalékuk 300 ezer és 500 ezer forintnyi összeget, 17,8 százalékuk 800 ezer forint felett, legkevesebben azok vannak, akik 500 ezer és 800 ezer forint közötti összeg (14,8%), illetve fejenként 100 ezer forintnál kevesebb jut nyaralásra 2023-ban (15,4%).

Kor szerint vizsgálva, azt kapjuk, hogy legtöbbet a 41-55 évesek költenek utazásra idén: közel 20 százalékuk fejenként 800 ezer forintnál is többet, országrészek szerint pedig nem meglepő módon ismét a leggazdagabb megyékben jut erre a legtöbb: a fővárosban, Győr-Moson-Sopronban, Pest, valamint Komárom-Esztergom vármegyében. Ahol pedig a legkevesebb, 100 ezer forintnál is levesebb jut fejenként nyaralásra, az Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Somogy vármegyék.

Iskolai végzettség szerint az látszik, hogy a legképzettebbek, a PhD fokozattal rendelkezők, akinek a legtöbb jut: 40 százalékuk fejenként 800 ezer forintnál is többet költ nyaralásra idén, a legfeljebb általános iskolát végzettek majdnem harmada, 29 százaléka pedig 100 ezer forintot sem tud erre félretenni.

Siratófal

Egy kérdőív legizgalmasabb része mindig a szabad válasz, amikor mindenki szabadon leírhatja, mit gondol az adott témáról, mikre nem kérdeztek rá az kérdéssor összeállítói, mi az, amit feltétlenül el akar mondani a témával kapcsolatban.  Ez alkalommal a legtöbben azt tartották fontosnak elmondani, hogy egyszerűen idén nem jut nyaralásra, annyira megdrágult minden, de rengetegen írták, hogy inkább külföldre mennek, hiszen egy tengerparti nyaralás ma már olcsóbb, mint a Balaton -

A Balatont sajnos évek óta elkerüljük, alaptalan, indokolatlan, inkorrekt árazás miatt.

 - jelezte egy kitöltőnk, erről mi is írtunk részletesen ITT.

Azért nem utazom belföldre mert olcsóbban jövök ki Magyarország helyett ha az alábbi országokat választom: Spanyolország, Görögország, Törökország, Ciprus, Portugália.....3000 huf-os sajtos tejfölös lángost egyenek a ….

Már nem olcsóbb itthon nyaralni, mint külföldön - sőt, ár-érték arányban már többnyire jobb külföldre menni; különös tekintettel a külföldön elérhető jobb hangulatra, szolgáltatási színvonalra

A belföldi (pl Balaton) az infláció előtt is drágább volt mint egy külföldi nyaralás. Ráadásul az időjárás itthon kiszámíthatatlanabb.

Persze jött ellenvélemény is, van aki inkább itthon nyaral elvi okokból:

Országom gazdaságát erősítem a hazai nyaralással. Nem részesítem előnyben a köves tengerparti strandokat az irdatlan drága horvát, szlovén árakat. Csőcselék lepi el ezeket a helyeket.

"Külföld helyett, az országunkat részesítem előnyben. De a színvonal és az árak nem idomulnak egymáshoz. Alacsony színvonal, néhol picit jobb. Méregdrága szolgáltatás. Azon az áron már lehet készülni a mindennapi betevőre, és a téli fűtésre. Aztán az autószerviz stb...

Sok érdekes észrevétel, új meglátás érkezett például az ellátással kapcsolatban:

Régebben saját ellátásos utazásokat részesítettük előnybe, de többször kiszámoltuk, hogy a teljes ellátású (all inclusive) utazások ugyanannyiba vagy olcsóbbra jönnek ki. A teljes ellátás mellett az is érv, hogy előre ismert az összes költség, nem kell vadászni az ismeretlen árak között.

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 10 954-en vettek részt, nagyobb részük, 54,6 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 36,1 százalékuk 41 és 55 év közötti, 23,3 százalékuk 64 év feletti, 17,9 százalékuk 25 és 40 év közötti, 19,1 százalékuk 56 és 64 év közötti és 3,6 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 30,6 százalékuk él a fővárosban, 14,4 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,8 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt. De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 44,2 százalék legfeljebb középiskolát, 26,1 százalék főiskolát, 25,2 százalékuk egyetemet végzett. 2,5 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1,9 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 10-10 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők több mint fele házas, 21,5 százalékuk kapcsolatban él, 19,9 százalékuk egyedülálló. Válaszadóink többségének, 35,6 százalékuknak kettő gyermeke van, 23,2 százalékuknak 1, a nagycsaládosok aránya kb. 15 százalék, 25,7százalékuknak nincs gyermeke.