Őrülten népszerű ez az újkeletű hobbi Magyarországon: néhány év alatt népsporttá nőtte ki magát

A Reacty Digital 2023 áprilisában 1039 fő megkérdezésével végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint Magyarországon stabilan 3,5 millió felnőtt (18-65 éves) játszik videójátékokkal - mindazokat is beleértve, akik például "üresjárataikban" szókeresőznek. Közülük 810 ezer főre tehető azok száma, akik akár alkalomszerűen, akár komolyabban e-sport-játékokkal - egyebek mellett League of Legends (LoL), PlayerUnknown"s Battlegrounds (PuBG), Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) - játszanak.

"Az e-sport-bázis a létszáma gyarapodott egy év alatt, így 810 ezer főre tehető jelenleg. Felmérésünk szerint 12 százalékuk versenyeken is megméretteti magát, amiben elsősorban a versenyzés szeretete, a fejlődési lehetőség és a játékélmény, nem pedig a pénzdíj motiválja őket. A saját játékélmény megélése mellett mások játékának követése is gyakori: az e-sport-bázis 83 százaléka szokott e-sporthoz köthető videós tartalmakat nézni, amelyek közül az e-sport-mérkőzések és a gameplay-ek, azaz a játékmenetek a legnézettebb tartalmak. A fogyasztók többsége legalább heti egy ilyen videót megtekint" - hívja fel a figyelmet Biró Balázs, az Esportmilla és a Magyar E-sport Szövetség elnöke.

A 2016-ban megkezdett kutatássorozat keretében ezúttal is vizsgálták, hogy a videójátékosok mennyi időt töltenek mozgással, sportolással. "Nos, az idei kutatás is megerősítette, hogy a gyakori sztereotípiának éppen az ellenkezője igaz: tízből hat videójátékos szokott ugyanis sportolni szabadidejében, ami nem tér el a magyar átlagtól, sőt az e-sport-bázis tagjai között még magasabb is ez az arány. Ennek egyrészt az az oka, hogy a fiatal korosztály - az e-sport-bázis zöme 31 év alatti - aktívabban tölti a szabadidejét, többet játszik és többet is sportol, mint az idősebb korosztályok. Másrészt a játékok és a versenyek jelentős koncentrációt és állóképességet igényelnek, így ezért is igen fontos számukra, hogy a hagyományos sportok révén folyamatosan megfelelő fizikai és mentális állapotban legyenek" - hangsúlyozza a szakember.

A hazai e-sport-bázis létszámnövekedésének köszönhetően az áremelkedések miatt elmaradó vásárlások  ellenére sem csökkent az e-sport-játékhoz kapcsolódó költések összege: éves összesítésben elérte a 70 milliárd forintot. Ebbe a hardver-, a periféria- és a videójáték-vásárlásra, továbbá a játékon belüli költésekre, a játék-előfizetésekre és játékhoz kapcsolódó ajándéktárgyak vásárlására fordított kiadások is egyaránt beletartoznak. Miközben a piac abszolút értékben továbbra is bővül, az előző években megfigyelhető növekedési ütem azonban némiképp csökkent, a napjaikban tapasztalható globális áruhiány - mint a piacot visszatartó tényező - mellett ugyanis az áremelkedések hatása is erősödött. A játék érdekében korábban rendszeresen hardvert vagy perifériát vásárlók 60 százalékával előfordult az elmúlt egy esztendőben, hogy az áremelkedés miatt nem vett meg valamit, 29 százalék pedig csak később vagy egyáltalán nem vásárolt meg valamit az áruhiányból adódóan

- emeli ki Biró Balázs, aki szerint az idei adatokból jól látható tehát, hogy az e-sport ismertsége és népszerűsége - a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan - továbbra is folyamatosan növekszik Magyarországon.