Sorra költöznek ki ezekre a tóparti településekre a magyarok: nem csak a Balatonért vannak oda

A pandémia rengeteg változást hozott a magyar lakosság életébe: másként vásárolunk, jobban vigyázunk az egészségünkre, más lett a prioritás egy munkahelyen, és az álomotthonról is átalakult a képünk. Az ingatlankeresletre és -kínálatra az utóbbi években pedig nemcsak a karanténhatás, hanem egyéb tényezők is befolyással voltak - újabban a rezsiszabályok változása. A sok együttes hatás azt eredményezte, hogy a Balaton és más üdülőövezet - mint a Velencei-tó környéke - nemcsak második, hanem elsődleges otthonként is vonzóvá vált. Már-már azt lehet mondani, hogy a fővárosi agglomeráció a Balatonig nyúlik le. Azonban ezek az üdülőövezeti települések jelentős dráguláson mentek át, így a kereslet a kevésbé frekventált helyek felé fordult, akár nyaraló, akár lakóingatlan vásárlásról legyen szó. Így került sok magyar látóterébe az utóbbi időben a Tisza-tó.

Nem egy kistelepülésnek a Balaton körül egy év alatt 10 százalékot meghaladóan nőtt a lakosságszáma 2022. január 1-jére. Az elmúlt 5 év változásait vizsgálva pedig elmondható, hogy a partmenti települések kétharmadában nőtt vagy stagnál a lakosok száma. A Balaton mindig is népszerű nyaralóhely volt, amelyet csak erősítettek a pandémia évei, amikor rengetegen döntöttek belföldi nyaralás mellett a külföldi helyett. Azonban a Balatonon immár nemcsak az üdülőket vásárolta előszeretettel a lakosság, hanem új lakóhelyüket is itt találták meg sokan. Ezt a folyamatot lehet tetten érni a Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikáiban is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek ezekre az eldugott balatoni településekre a pestiek: mit tudhatnak?

Nagyon népszerűek lettek az utóbbi időben a kisfalvak a Balaton mentén, a városok közül pedig leginkább Balatonalmádi és Kenese, valamint Zamárdi állandó lakossága nőtt jelentősen.

Egyre kelendőbbek a nyaralók a Tisza-tónál

Úgy tűnik, hogy a Tisza-tónál is hasonló folyamat kezdődött, ugyanis kezdik a tavat felfedezni azok, akik nyaralót vásárolnának, de a balatoni áraknál kevesebbért. A fővárostól másfél óra alatt elérhető tó megfizethetőbb és sokak által keresett alternatívává vált a nyaralók piacán 2022-re. Egy friss közlemény szerint a három megye határán fekvő Tisza-tó körüli településeken a megyei átlagárak alatt várják eladó ingatlanok a nyaralót vagy befektetést kereső érdeklődőket, de a nyugalomra és tiszta levegőre vágyó családosok számára is vonzó lehet a lokáció, ahol a meghosszabbított falusi csokot is ki lehet használni.

"Míg a balatoni nyaralóárak az egekig érnek, addig az elmúlt évek áremelkedése ellenére a Tisza-tó környéki települések egy átlagos vásárló számára is elérhető alternatívát nyújtanak a nyaralópiacon" – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. Azt viszont nem lehet tudni a kereslet alapján, hogy üdülési célra, vagy második otthonként, esetleges elsődleges lakóhely gyanánt kezdték vásárolni most a tó körül az ingatlanokat.

Külföldiek, magyarok is szívesen telepszenek le itt

A Balaton körüli településekhez hasonlóan megvizsgáltuk, hogy a Tisza-tó körül hogyan alakult az állandó lakosok száma 2022-re a Belügyminisztériumi statisztikák alapján. Egy, öt és tíz év távlatában azt láthatjuk, hogy arányaiban kevés helyen nőtt a lakosságszám, azonban már azt is eredménynek kell tekinteni, hogyha a magyar lakosságszám csökkenésének országos átlagánál kevesebbről beszélhetünk egy-egy helyen. Hiszen már az is csodaszámba sok vidéki kistelepülés esetében, ha az elnéptelenedést lassul, nemhogy teljesen megáll.

A Tisza-tavi települések közül ki kell emelni Tiszaburát, ahol 10 év alatt 4,2 százalékkal emelkedett az állandó lakosok száma. Szintén közel esik a tóhoz Kömlő, ahol 5 és 10 évre visszamenőleg nőtt, egy év viszonylatában azonban némileg csökkent a lakosságszám. Az apróbb falvak közül pedig kiemelendő Tiszavalk és Négyes. Tiszavalkon az utóbbi egy évben történt számottevő 2,7 százalékos növekedés, Négyesen pedig az utóbbi 5 év távlatában mutatkozott 5,1 százalékos növekedés.

A falu honlapján az olvasható: "Négyes lakosainak száma alig haladja meg a 300 főt, az utóbbi években azonban érdekes fejlődések zajlanak a községben: több német, holland, francia állampolgár vásárolt vagy épített lakást, és közülük többen életvitelszerűen élnek a településen. A turisták és a frissen betelepültek azért választották Négyest, mert bár kicsiny falu, de közelében van a Tisza-tó. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva csendes, nyugodt település, és kellemes kikapcsolódást nyújt a természet kedvelőinek." Ezek szerint nemcsak külföldiek, hanem magyarok is települnek, illetve születnek ide, ha az állandó lakosok száma is nő.

Meg kell még említeni, hogy Poroszlón, Sarudon és Újlőrincfalván az utóbbi évben kisebb volt az állandó lakosság számának csökkenése, mint az országos átlag (0,5%). Ahogy korábban említettük, a számok azt is jelezheti, hogy a népesség fogyása lassul, ami kisebb vidéki települések, községek esetében már önmagában nagy eredmény.

Tisza, Duna, vagy Balaton?

Egy kis statisztikai érdekesség, hogy amíg a Balaton környéki települések közül 32 viseli a Balaton- előtagot, Duna- előtagú településből mindössze 21 van, Tisza- kezdetű község- vagy városnévből pedig 58. Ebből az 58 településből 10 található a Tisza-tó közvetlen vonzáskörzetében, illetve ha egy kőhajítással távolabb is vizsgálódunk, még több ilyen névre bukkanhatunk. Azzal, hogy hány település viseli a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét, vagy hány település viseli az Újfalu vagy Egyháza neveket az alábbi cikkben foglalkoztunk részletesen:

EZ IS ÉRDEKELHET

Tisza, Duna, Balaton, Zala: ki nem találod, melyik szerepel legtöbbször magyar település nevében

Hány település viseli vajon a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét? Hány Újfalu vagy Egyháza van az országban?