A tranzakciós illeték miatt sem váltunk bankot

A pénzintézet lapunkat úgy tájékoztatta: a tavalyi felmérés óta a bankváltási hajlandóságot kifejező Banki Mobilitási Index értéke mindössze két ponttal nőtt (32,2 pontra). A kutatás szerint a lakosság csupán egynegyede hasonlítja össze saját bankja díjszabását más pénzintézetek ajánlataival, és csak minden tizedik ember tartja elképzelhetőnek, hogy bankot vált egy éven belül. Egyelőre a tranzakciós illeték sem alakította át a piacot vagy mozdította meg a banki ügyfeleket: a magyarok fele egyáltalán nem érzékelt költségnövekedést az év eleje óta.

A többség elégedett a bankjával

A magyarok közel 90 százaléka elégedett a bankjával és megbízik benne - derült ki a felmérésből. Többek között ennek is köszönhető, hogy a lakosság kétharmada azóta tart ki főbankja mellett, amióta annál először vett igénybe szolgáltatást, és nincs is más pénzintézettel kapcsolata.

A banki kapcsolatok átlagos hossza 7 év. Ugyanakkor azok, akik elégedetlenek jelenlegi bankjuk szolgáltatásaival, nagyrészt szintén nem keresnek más pénzintézetet, mert nem akarnak a bankváltással bajlódni, például mert úgy gondolják, hogy ez túl sok időt vesz igénybe.

A banki díjszabásokat kevesen hasonlítják össze

A válaszadók 85 százaléka időről időre ellenőrzi banki költségeit: elsősorban a havi számlavezetési díjra és az ATM használatának díjára figyelnek. Arra viszont már csak a lakosság egynegyede fordít figyelmet, hogy ezeket más pénzintézetek ajánlataival is összehasonlítsa, amit főként az érdeklődés hiánya és az a vélekedés magyaráz, hogy a bankok ajánlatai nem térnek el jelentősen egymástól, de sokan mondják azt is, hogy erre nincs elég idejük, vagy nem igazodnak el az ajánlatok között. Azok, akik más pénzintézetek ajánlatait is meg szokták nézni, mindössze 10 százalékkal nagyobb arányban tartják elképzelhetőnek, hogy bankot váltanak a következő egy évben.

A tranzakciós illeték hatását egyelőre kevesen érzékelték

A tranzakciós illeték bevezetése óta a magyarok több mint fele nem érzékelt költségnövekedést, és nem is vizsgálta felül bankja díjszabásait. Azok, akik észlelték a banki díjak emelkedését az év eleje óta, a leggyakrabban úgy reagáltak a díjemelésre, hogy csökkentették azoknak a tranzakcióknak a számát, amelyek költsége emelkedett (30%), negyedük szerint viszont olyan alacsony mértékű a változás, amely nem indokolja a bankolási szokásai megváltoztatását. Az elmúlt fél évben a bankon belüli számlaváltások aránya is elenyésző volt, és a díjnövekedést érzékelők is ugyanilyen arányban kerestek bankon belül kedvezőbb költségű számlacsomagot. Az összes válaszadó közel 60 százaléka számára a költségnövekedés önmagában nem indok a bankváltásra, azonban havi 500 forintos díjemelkedés esetén már 30 százalék venné fontolóra, hogy új szolgáltatót válasszon.

A piacon elérhető szolgáltatások díjaival kapcsolatos csekély érdeklődés azért is meglepő, mert a főbank kiválasztásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a kedvező fenntartási díjak. A tavaly őszi mérés óta 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik fontos döntési szempontnak tartják a banki költségeket (63%). Ez maga mögé utasít minden egyéb választást befolyásoló tényezőt, köztük a bank hírnevét (59%), kiterjedt ATM- (52%) és fiókhálózatát (46%) és jól működő internetbankját (40%) is.