Nem várt számlát kaphat rengeteg magyar fiatal: nincs mit tenni, százezreket hajthatnak be rajtuk

Két feltételt kellett elfogadnia minden hallgatónak, aki állami képzésben kezdte el az egyetemet. Az első az az, hogy meghatározott időn belül be kell fejezni a tanulmányotokat, a másik pedig a hazai munkavállalás. De mi történik akkor, ha nem tetszik az egyetem, és inkább kiíratkoznánk? Mikortól vasalható be a diákon a támogatás?

Az első alapfeltétele az állami képzéseknek az, hogy a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül végezni kell az adott szakon, tehát egy 6 féléves alapszakon 9 féléven belül legkésőbb végezni kell. A másik feltétel, hogy a hallgatónak Magyarországon kell dolgoznia annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultat. Ennek teljesítésére 20 év áll rendelkezésre, vagyis a végzést követő húsz évben összesen - a képzés hosszától függően - kell 3-5 évet itthoni munkaviszonyban tölteni. A kötelezően itthoni munkával eltöltendő évek megállapításánál nem naptári félévet vesznek alapul, hanem egy egyetemi-főiskolai szemeszter időtartamát, azaz 5 hónapot.

Ha például tehát egy 12 féléves (6 éves) osztatlan képzést tervet időben fejez be a hallgató, akkor nem 6, hanem csak 5 évet kell itthon dolgoznia a végzést követő húsz éven belül.

Ezek a kőkemény feltételek

Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, úgy csúnyán megüthetjük a bokánkat a visszafizetésnél. Ha azt nézzük, hogy az orvosi karon a diploma megszerzése akár 12 millióba is kerülhet, de az egyetemen egy olcsóbb szak is a szemeszterenként 370 000 forintnál kezdődik a számítás. A népszerűbb szakok pedig, mint a marketing, vagy éppen a programozó informatikus szintén 350 000 forintnál kezdődnek, szemeszterenként.

A felvételi tájékoztatóban az áll, hogy ha nem dolgozunk itthon elegendő ideig, a 20 év leteltét követően vissza kell fizetnünk az állami ösztöndíj összegét, a teljes összeget abban az esetben, ha egyáltalán nem dolgoztatok itthon, míg ha valamennyi ideig magyarországi munkaviszonyban álltatok, úgy az az összeg alacsonyabb lesz.

Az oklevélszerzési kötelezettség nemteljesítése esetén a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül

- olvashatjuk a felvételi tájékoztatóban. Amenyiben ez nem teljesül, úgy a tartozás 50 százalékának megfelelő összeget vissza kell fizetni.

Az oklevélszerzés feltétele, a hosszú- és rövid határidejű hazai munkavállalás, valamint a visszafizetés kötelezettsége alól önhibán kívüli váratlan ok, betegség, baleset miatt lehet mentesülni, de gyermekvállalás után is engedményeket kaphattok.

Azonban az sem mindegy, hogy hány félév alatt sikerül diplomát szerezni. Ugyanis, a képzésetek kezdetétől számolva, annak másfélszeresén belül kötelesek vagytok oklevelet szerezni, ami azt jelenti, hogy ha egy 6 féléves képzésen tanultok, maximum 9 félév áll rendelkezésetekre a diploma megszerzésére (6 x 1,5 = 9). Ha 3 féléves képzést végeznétek, a számítás szerint összesen 4,5 féléven belül kellene diplomát szereznetek, a jelenlegi szabályzaok szerint azonban tört szám esetén felfelé kell kerekíteni, így valójában 5 félév alatt kell teljesítenetek a követelményeket.

Mi van, ha nem sikerül?

Mindemellett kötelesek a hallgatók annyit Magyarországon dolgozni, amennyi időt állami ösztöndíjasként töltöttek a magyar felsőoktatásban, persze a számításnál itt is vannak könnyítések. Például két egymást követő féléven keresztül következmények nélkül passziválhatjátok, vagyis szüneteltethetitek a képzésetek, így az oklevélszerzési kötelezettség automatikusan kitolódik.

Ha pedig külföldre mennétek tanulni, vagy nyelvvizsgát szereznétek, ami mellett nincs időtök az egyetemre és kicsúsznátok a határidőből, akkor legfeljebb két év időtartamra szintén következmények nélkül hosszabbíthatjátok meg az oklevélszerzési kötelezettségetek, amihez az Oktatási Hivatalhoz kell kérvényt benyújtanotok. Ezeken felül a határidő akkor is módosulhat, ha átsorolnak benneteket vagy párhuzamosan több képzést is végeznétek, ilyenkor viszont érdemes tájékozódni az érintett felsőoktatási intézmény(ek)nél, vagy az Oktatási Hivatalnál.

Amennyiben nem teljesülnek a kötelezettségek, úgy jön a fizetés, amely alól egyetlen kivételt képez az, ha még az első szemeszterünk vizsgaidőszakja előtt kiíratkozunk, abbahagyjuk a tanulmányainkat.

A hallgatóknak, mint ahogy azt a hallgatói szerződés is kimondja, fizetési kötelezettségük az első szemeszter lezárása után van, így, ha előtte hagyják abba tanulmányaikat, úgy nem kerülnek bele a fizetési kötelezettségbe

- mondta megkeresésünkre Budai Marcell a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtóreferense. Arról azonban, hogy a hallgatóknál gyakori -e a félév előtti passziváltatás, akár anyagi okok miatt, nem tudott.

Ritka az, ha valakinek azért kell halasztania a félévet, mert anyagi gondjai vannak, hiszen az egyetemen több finanszírozási lehetőséget is találhat a tanuló a diákhiteltől kezdve az ösztöndíjon át a diákmunkáig. Így ritka az, hogy valakinek ez miatt kelljen passziváltatnia magát

- emelte ki a sajtóreferens, aki hozzátette, hogy inkább azzal van nagyobb gond, hogy az, aki hátrányos helyzetből indul, el sem jut az egyetemig, viszont, ha sikerül addig eljutni, onnan már több lehetősége is van. Arról, hogy milyen finanszírozási lehetőségei, és költségei vannak a magyar egyetemistáknak,korábban mi is írtunk, ami alapján a Budapesten továbbtanulók félévente 700 ezer, a vidéki egyetemet vagy főiskolát választók 650 ezer forintos kiadással kalkulálnak, ez öt tanulmányi hónappal számolva havonta 130-140 ezer forintot jelent.