Újabb nyugdíjkorhatár emelés jöhet Magyarországon: itt a javaslat, sokan nem fognak örülni

Éppen egy hete tette közzé a jegybank 144 pontból álló javaslatcsomagját, mely a össztett gazdaságfejlesztési csomagra ad ötleteket. Ebben, ha érintőlegesen is, de a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára is javaslatokat tesznek: a javaslatban a nyugdíjszámítás módját is újragondolnák, valamint javasolják, hogy kössék a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz. Ha ez azonban így történne, az azt jelentené, hogy drasztikusan megemelkedne a jelenleg 65 éves korhatár, mert a várható élettartam férfiaknál 72, nőknél 78 év. A Portfolio Checklistben Farkas András nyugdíjszakértő azt mondta: szerinte most nincs értelme hozzányúlni a nyugdíjkorhatárhoz.

„Önmagában nem rossz ötlet a várható élettartamhoz kötni a nyugdíjra való jogosultságot, de most legalább egy étvizedig nem kell hozzányúlni a korhatár emeléséhez, mert egy emelési ciklus végén vagyunk. 10 éve 62 év volt a korhatár, lassú és folyamatos emeléssel ez nőtt 65 évre, és ez gyorsabb tempó, mint amennyire a várható élettartam növekedett" – mondta Farkas András. A szakértő szerint nem is időszerű a korhatár emelése, ugyanis még a pandémia is csökkentette a várható élettartamot.

Ha ma egy férfi megérte a 65 éves kort, és jogosult a nyugdíjra, még nagyjából 14 évet „számolhat” magának, de ennek csak a felét tölti általában egészségesen, a többi már súlyos betegségekkel terhelt. Ez az arány ráadásul még rosszabb a nőknél, ott a 65 év után még általában 18 évet él, de abból csak nyolcat tölthet egészségben. Szerintem sokkal inkább az egészségben töltött éveket kellene mérni, ugyanis ezzel a jelenlegi módszerrel egy idő után nem lesz egészséges nyugdíjas Magyarországon.

Farkas András szerint számos nyugati példa is létezik, amelynek az átvételét, használhatóságát érdemes lenne itthon is megnézni. „Rengeteg olyan idős ember van, aki a nyugdíjkorhatár előtt akár már évekkel sem képes dolgozni önhibáján kívül, csakhogy Magyarországon éppen tíz éve, 2012 óta nem lehet élni a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével. Hollandiában például el lehet menni idő előtt nyugdíjba, csak a kapott juttatást büntetés terheli, de aki előbb szeretni nyugalomba vonulni, az vállalja azt, hogy emiatt a többieknél kevesebb juttatást kap."

A szakértő szerint az jó ötlet, hogy a számítás rendszerét is finomhangolná a jegybank, szükség is van egy új rendszerre. „A nyugdíjak számításához jó módszer a valorizáció, vagyis amikor úgy számolják ki a nyugdíjakat, hogy az értékváltozásokat is követik. A kereseteket 1988-as szint óta nézik meg, tehát ha valaki mondjuk abban az évben évi százezer forintot keresett, akkor az körülbelül 3-4 millió forintos keresetnek van számolva. Ehhez azért kell hozzányúlni, mert 2014 óta a keresetek gyorsabban nőttek az inflációnál, ez pedig súlyos aránytalanságokat eredményez: akinek 2014-ben állapították meg a havi nyugdíj összegét, akár 70-80 ezerrel kevesebbet kap, mint a frissen megállapított nyugdíjak esetében.”

Farkas András hozzátette, hogy arra is szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése utáni embereket is, bár erre most is számos módszer van. „Jelenleg az a helyzet, hogy most sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni, hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért. A javaslat azzal sem számolt, hogy a nők korkedvezményes nyugdíja annyira népszerű, hogy a jogosultak kétharmada igényli, tehát a nők java része esetében fel sem merül, hogy tovább legyenek jelen a munkaerőpiacon.”

A szakértő összegzése szerint nem súlyos reformnak, legfeljebb finomhangolásnak lehet nevezni a jegybank javaslatait – de abban egyetért, hogy számos kritériumnak kell még teljesülnie ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer ne legyen aránytalan, és ne nőjön tovább a jövedelmi olló a nyugdíjasok esetében.