Hihetetlen, mire spórol most a legtöbb magyar fiatal: ezt sokan nem néznék ki belőlük

Tíz, 14-18 éves magyar középiskolás diákokból álló csapat vett részt az EY GDS budapesti központjában a tavasszal megrendezett Innovációs napon. A Junior Achievement Magyarország szervezésében a fiatalok tanáraik és az EY GDS munkatársai segítségével dolgozták ki üzleti terveiket. Az innovatív üzleti szolgáltató központ célja, hogy a fiatal tehetségek fejlődését értékes pénzügyi ismeretek megosztásával segítse, a gyakorlati módszerekkel és a nemzetközi ismeretekkel támogatva őket a kibontakozásban. A diákokat az esemény során egy pénzügyi tudatosságot vizsgáló felmérésen is részt vettek.

A válaszadó diákok közel kétharmada dolgozik – a túlnyomó többség alkalmanként, például a nyári szünetben –, egyharmaduk pedig tervezi, hogy valamilyen pénzkereseti lehetőséget keres. A diákok tudatosan bánnak a megkeresett pénzzel és a zsebpénzükkel: a legtöbben jövedelmük 10-50 százalékát félreteszik. Ez a szám összhangban van az Eurostat adataival, amelyek a magyar háztartások megtakarítási arányának javuló tendenciáját mutatják.

A megkérdezettek közel harmada szórakozásra, például fesztivál- vagy koncertjegyekre, negyede utazásra, ötödük pedig hobbira spórol. Az Innovációs napon résztvevő középiskolások több mint 30 százaléka ugyanakkor inkább képzésekre, tanulmányokra gyűjt, amelyet a jövőbeni pénzügyi szabadságuk egyik legfontosabb pillérének tartanak.

„A tudás és a készségek folyamatos fejlesztése elengedhetetlen mind az egyén, mind a szervezet sikeréhez. Az EY GDS-nél elkötelezettek vagyunk a jövő tehetségeinek támogatása és képzése mellett. Tanulási és fejlesztési programok széles skáláját kínáljuk, hogy kollégáink versenyképesek és proaktívak maradhassanak szakmájukban. Ide tartoznak az EY Badges, az EY Tech MBA, a többszintű női vezetői programok és a GDS boot camp rendezvények a friss diplomások számára. Olyan támogató közeget teremtünk, amely értékeli a tanulást és a fejlődést. Hálásak vagyunk az olyan lehetőségekért, mint ez az Innovációs nap, amelyek során visszaadhatunk a helyi közösségnek, megosztva tudásunkat a jövő generációival, egy jobb munka világát építve" - emelte ki Dominik Woźniak, az EY GDS Magyarország integrációs vezetője.

Tíz diákból négy intézi napi kiadásainak nagy részét bankkártyával, a többiek egyenlő arányban a készpénzt és a mobilfizetési megoldásokat preferálják. A tanulók meglepően tudatosak, ha a kiadásaikról van szó.  A legtöbben nyomon követik, hogy mire költenek: a csoport több mint fele minden kiadását feljegyzi, esetenként mobilalkalmazás segítségével, míg a többiek csak a jelentősebb összegeket tartják számon.

A megkérdezett diákok fele készpénzben tartja megtakarításait, egyötödük pedig bankszámlán. Ha több pénzük lenne, a bankbetétek sokkal kevésbé lennének elterjedtek: a középiskolások elsősorban ingatlanokba, kötvényekbe vagy részvényekbe fektetnének, ugyanakkor sem a kriptovaluta, sem a deviza nem túl vonzó számukra.

Szinte minden diák arra számít, hogy legkésőbb 25 éves korára pénzügyileg függetlenné válik a szüleitől. Közel egyötödük 18 éves korára tervezi ezt, egyharmaduk 19 és 21 éves kora között, és csekély többségük még ennél is idősebb korban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elkeserítő helyzetben a magyar fiatalok: rengetegen maradtak a szüleik nyakán, esélytelen a költözés

A 18-34 év közötti magyarok több mint fele továbbra is a szüleivel él. Ráadásul egyre több 18-26 éves gondolja úgy, hogy a szülőknek a feladata, hogy eltartsák.

Majdnem minden válaszadó tervezi, hogy vállalkozást indít. Mégis, körülbelül ugyanannyian tekintik ezt főállású tevékenységnek, mint azok, akik passzív jövedelemforrásként veszik számításba, miközben alkalmazottként dolgoznak. A pénz a legjelentősebb motivációs tényező: sok diák azért indítana vállalkozást, hogy többet keressen, mint egy átlagos alkalmazott. Másokat a függetlenség és az álmaik megvalósításának lehetősége vonz. Tízből négyen úgy gondolják, hogy 1-5 millió forint elég lenne egy vállalkozás beindításához, ám ugyanennyi közülük inkább 5-10 millió forintot tartana megfelelő kezdőtőkének. A középiskolások azonban éppen ezt a tőkeigényt tartják a vállalkozóvá válás legfőbb akadályának, szemben azzal a kisebbséggel, akik az ötlet vagy a kapcsolati háló hiányát említették.

Bár a válaszadók mind pályakezdő fiatalok, többségük már a nyugdíjas éveik miatt aggódik. A legtöbben nem tervezik, hogy az állami nyugdíjra vagy nyugdíjmegtakarításokra támaszkodhatnak, és inkább vállalkozásukból, illetve befektetéseik vagy bérleményeik hozamából kívánják fenntartani magukat.