Fészekrakó-mutyi: több hitelt kaptak a szocpol mellé, mint a tényleges vételár

A trükk

A "Fészekrakó" program keretén belül használt ingatlanok vásárlásakor valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat nyújtottak be a hitelintézethez, ezek segítségével a vevők részben úgy jutottak lakáshoz, hogy az előírt hitelképességük - munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem hiányában - nem állt fent, ezáltal a hitel törlesztésére reális lehetőségük nem volt. Az ingatlanvásárlók önerővel nem rendelkeztek, azt a gyermekek után járó szociálpolitikai támogatás jelentette. A banki hitelek futamideje 20-25 év volt, azonban a vevők ehhez képest rövid ideig fizettek.

Kirepültek a fészekrakók a miskolci panelből: ez maradt utánuk - képek

A vásárlók a közüzemi számlákat és a lakáshoz jutással kapcsolatos illetéket sem fizették ki, többnyire szociális segélyből, családi pótlékból éltek, ami a létfenntartásához is kevés volt. A hitelfelvételben nyújtottak segítséget azok a közreműködők, akik tevékenységükért az ingatlan vételárának részét képező szociálpolitikai támogatás teljes összegére, vagy egy bizonyos részére tartottak igényt.

A "séma"

A közvetítők szemmel tartották a lakótelepi lakáshirdetéseket, majd kiválasztották a lakásokat. Ezután felkeresték a későbbi vevőket, akikkel közölték, hogy segítséget tudnak nyújtani nekik ahhoz, hogy összkomfortos lakótelepi lakáshoz jussanak.

Bár a vevők maguk is tudták és közölték is, hogy nem tudják teljesíteni a jogszabályi feltételeket, a közreműködők rábeszélték őket az ügylet megkötésére, aztán elkísérték őket a hitelügyintézőhöz. Amikor megtekintették az adott lakást, jelen voltak a vevők, a közvetítő, az eladó, a hitelügyintéző és az ingatlanközvetítő is. A közvetítő ekkor a jelenlévőkkel közölte, hogy a lakás vételárát a szerződésben magasabb összegben fogják meghatározni, mint amennyit ténylegesen az eladó kézhez kap majd. Erre azért volt szükség, hogy a különbözetből az ügyletben segédkezők is részesüljenek.

Például egy 6,6 millió forintért kínált lakásnál 7,9 millió forintot írtak a szerződésbe, így a vevők igénybe vettek 6,7 millió forint kedvezményes hitelt és önerőként feltüntettek 1,2 millió forint szociálpolitikai támogatást.

"Belevizelnek a postaládába" - áldatlan állapotok az Avason

A szerződést készítő ügyvéd is tudott arról, hogy a vásárlók nem tudják teljesíteni a fészekrakó hitel feltételeit, és hogy a csatolt okiratok hamisak, ennek ellenére megfogalmazta a szerződést, illetve kitöltötte a hiteligénylő lapot is. A hamis munkáltatói igazolásokat és az APEH igazolásokat a közvetítők szerezték be, ők finanszírozták a vevőknek a hiteligénylés során jelentkező kiadásait is. Az ügyvéd az adásvételi szerződés megkötésekor a magasabb vételárból származó többlet adófizetési kötelezettséget is kiszámolta az eladó részére. A bank az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés és a csatolt hamis okiratok alapján folyósította a teljes összeget, majd az ügyletben segédkezők osztoztak a banktól felvett összeg és a vevőnek kifizetett vételár különbözetén.

A vád

A vádirat szerint az eladók és a vevők a lakás vételárától függően jelentős kárt okozó csalás bűntettét és magánokirat hamisítás vétségét, a közvetítők és az ügyvéd jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettét és sok rendbeli magánokirat hamisítás vétségét követték el. A bűncselekmények büntetési tétele a halmazat miatt 1-től 7,5 évig terjedő szabadságvesztés. A vádlottak közül az eladók és a vevők beismerő - mind magukra, mind a közvetítésben segédkezőkre és az ügyvédre is terhelő - vallomást tettek. A közvetítők egy része szintén beismerte a bűncselekmények elkövetését, ám az ügyvéd tagad. A bűncselekmények elkövetését a vallomásokon kívül bizonyítják az okiratok és a nyomozás során megkeresett szakhatóságok iratai is.