A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.
Magyarországon rendkívül alacsony azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik munkájuk során folyamatosan használnak valamilyen technikai, digitális eszközt, ezt nézve, az összes alkalmazotthoz mérve még a 20 százalékot sem érjük el. A lista éllovasai, úgy mint például Luxemburgban vagy Hollandiában ezzel szemben majdnem a dolgozók fele folyamatosan aktív valamilyen digitális eszközzel munkája során. Eredményünkkel az EU-s lista végén kullogunk, olyan országokkal, mint Románia, Bulgária vagy éppen Görögország. Pedig az adatokat látva egyértelműnek látszik, minél tehetősebb egy ország, annál több olyan alkalmazott dolgozik benne digitális munkakörben.
2022-ben az Európai Unióban a 15 és 74 év közötti munkavállalók közel 30 százaléka számolt be arról, hogy munkaidejének teljes időtartama alatt vagy nagy részében digitális eszközöket használt – derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Az adatokból kiolvasható, hogy összességében több nő, mint férfi számolt be a digitális eszközök ilyen használatáról. Megfigyelhető volt az is, hogy a digitális eszköz használati rátája mindkét nem esetében a 30-44 éves korosztályban tetőzött (nők 36%-a, férfiak 29%-a), utána viszont folyamatosan és erőteljesen csökkent előbb a 45-59 (nők 31%-a, férfiak 23%-a), majd a 60-74 éves (nők 24%-ka, férfiak 19%-ka) korosztályban.
A nemek közötti átlagos eltérésnél azonban sokkal nagyobb különbségek mutatkoztak az egyes országok digitális eszközt használó munkás-részarányok tekintetében. Ebből a szempontból a 15-74 évesek körében a legmagasabb arányt Luxemburgban (a foglalkoztatottak 47%-a), Hollandiában és Svédországban (mindkettő 41%) regisztrálták. Miközben a lista végén lévő 12 százalékos részesedéssel állt holtversenyben Románia, Bulgária és Görögország. A listaéllovas országokban tehát 3-4 szer akkora a dolgozók azon hányada, aki mindig vagy gyakorta használ digitális eszközt munkavégzése során.
Ha megnézzük a számokat, láthatjuk hogy Magyarországon is bőven elmarad azoknak a dolgozóknak az aránya, akik munkavégzésük alatt folyamatosan valamilyen digitális eszközzel dolgoznak. Az összes munkavállalónak csupán 19,2 százaléka tartozik ugyanis ebbe a körbe. Arányuk tehát még a 20 százalékot sem éri el. Ezzel az eredménnyel pedig hátulról az ötödik legalacsonyabb eredmény a mienk.
Ekképpen arányait tekintve Magyarországnál csak Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában kevesebb azoknak a dolgozóknak az aránya, akiknél a munkájuk szükséges velejárója valamilyen digitális eszköz.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ne feledjük, még az EU-s átlag 30 százalékos arányszámától is igen messze vagyunk. Érdekes ugyanakkor, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű munkaügyi statisztika is mennyire jól megmutatja mekkora különbségek mutatkoznak az EU különböző tagállamai között. Hiszen míg a gazdagabb országok fejlettebb iparral és ezzel együtt sokkal több digitális munkahellyel rendelkeznek, melyek általános sokkal magasabb hozzáadott értékű munkát takarnak, amiért értelemszerűen több fizetés is jár.
Sőt, az adatokból megfigyelhető az is, hogy az EU egészében kivétel nélkül, férfiaknál és nőknél is az iskolai végzettség emelkedésével egyenesen arányosan nő azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkaidejük egészében vagy nagy részében digitális eszközöket használnak. A számokból kiderül az is, hogy míg az alacsony és közepes iskolai végzettségű dolgozók között arányaiban több a digitális eszközzel dolgozó nő, mint férfi. Addig a tendencia a magas iskolai végzettségűek körében megfordul, és itt már a nők aránya 44, a férfiké pedig 47 százalék.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Rájár a rúd a gyorshajtókra a Balatonnál is, új traffibox-helyszínek vannak
- Elegük van a szemetelő turistákból, inkább kerítés mögé vonulnának
- Polgár Csaba: a megelőzés, a szűrések és a daganatellenes oltások is nagyon fontosak
- Az utolsó utáni pillanatban akart a lehajtóhoz sorolni, meg is lett a baj – videó
- Már kutyát kell bevetniük a halőröknek a Balatonon
- Veszélyezteti az autókat az esővel érkező sivatagi por – azonnal lépni kell