Rengeteg magyar dolgozó sétál bele ebbe a csapdába: egyetlen kérdésen bukják a zsíros állást

Az élet bizonyos szakaszaiban kíváncsi szülők, jószándékú idegenek vagy egy jövőbeni munkáltató is felteheti a jó öreg kérdést: hol látod magad a következő néhány évben? A válaszod sok mindent elárulhat a prioritásaidról, és arról, hogy mennyire illeszkedsz egy adott iparágba vagy munkakörbe. De ha most nem tudod, hogy mit mondanál, akkor sincs hatalmas probléma, némi gondolkodás és önvizsgálat segíthet a válaszok megtalálásában. Segítségként a Huffpost összegyűjtött néhány tippet karrier tanácsadóktól arra vonatkozóan, hogy vajon, hogy érdemes reagálni az ilyen helyzetekben. A sokak számára nyugtalanító kérdést ugyanis hajlamos az ember túlmisztifikálni, holott valójában ilyenkor csak azt szeretné kideríteni a munkáltató, hogy a felvételed esetén tervezel -e maradni a cégnél.

Harleny Vasquez, egy new jersey-i szociális munkásoknak szóló karrier-tréner szerint az állásinterjúztatók, akik ezt a kérdést felteszik, jellemzően (de persze nem kizárólagosan) azt próbálják kideríteni, hogy hajlandó vagy -e időt és energiát belefektetni abba, hogy a karriered a vállalatnál fejleszd.  Tulajdonképpen a „miért akarsz itt dolgozni?” kérdés továbbgondolása és „valójában arról szól, hogy látja-e magát a jelölt a szervezetben” - mondta Vasquez. Elmondása szerint a válasz igencsak árulkodó lehet, hiszen szereptévesztésről vagy tanácstalanságról árulkodhat, ha valaki arról beszél, hogy egy nap más szerepkörben vagy iparágban szeretne dolgozni, mint amire jelentkezett.

Vasquez példaként egy olyan állásjelöltet hozott fel, aki marketinges állásokat céloz meg, és egy társult pozícióra jelentkezik. Ebben a forgatókönyvben "érdemes lehet hangsúlyozni a ranglétrán való feljebb lépés igényét, a karrieraspirációt és érdeklődést egy vezetői szerep későbbi megszerzésére. Ez azt mutatja, hogy képes vagy előre gondolkodni, tervezni és tudsz azonosulni a vállalat küldetésével és értékeivel egyaránt.

De honnan tudjam, hogy tudok -e azonosulni a vállalat értékeivel?

Egy állásinterjút minden esetben egy előzetes kutatást kell, hogy megelőzzön. Minél jobban érdekel az adott pozíció, minél fontosabb számodra az állás megszerzése, annál jobban érdemes beleásnod magad abba, hogy megtudd, milyen készségeket és karrierutakat értékel a vállalat. Ezzel kizárólag magadnak segítesz, mivel az így megszerzett információ sokat segíthet ihletet meríteni egyéb, kifejtős kérdések (pl: "Mesélj magadról") megválaszolásában.

Olvasd el tehát alaposan a munkaköri leírást a megemlítendő kulcsfogalmakért és célokért, böngészd át a munkatársak életrajzát, és olvasd el azokat a sajtóanyagokat, amelyek a vállalatról és csapatról szólnak.

De az is hasznos lehet, ha utánajársz, hogy bármelyik ismerősöd vagy azok ismerőse dolgozott -e korábban az adott cégnél. Ebben az esetben tőlük is érdemes röviden feltenni egy-két kérdést, mivel értékes információmorzsákhoz juthatsz hozzá. Ezen előkészületek segítségével úgy alakíthatod ki a válaszaid, hogy azok jobban illeszkednek majd a csapat céljaihoz és elképzeléseihez.

Nem muszáj minden esetben a feljebb lépést hangsúlyozni, ehelyett máshonnan is megközelítheted a kérdést. Sweta Regmi, kanadai karrier-tréner szerint hivatkozhatsz arra, hogy az adott terület szakértőjévé szeretnél válni és szükség esetén mentorálni másokat. Ha téged a tudás átadása, mások oktatása hoz lázba, akkor ez ugyanolyan érvényes válasz lehet, mint egy vezetői pozíció megszerzése. Fontos felismerni, hogy az általad adott válaszok eltérő kérdések felé ágazhatnak el – mondta el Sweta Regmi, majd hozzátette - így érdemes ezekkel előre számolni. Ha például a mentori, tréneri aspirációt nyomatékosítod, akkor számíthatsz az olyan kérésekre, mint: "Kérlek mondd el, hogy mivel és milyen módon tudnád segíteni mások fejlődését".

A "Hol látja magát?"-kérdésre nem kell terjedelmes választ adni, sőt érdemes arra törekedni, hogy tömören fogalmazzunk. A hosszadalmas válasz könnyen keltheti azt az érzést, hogy nincs annyira letisztult víziód, a túl rövid pedig esetleg arra utalhat, hogy nem is gondolkodtál a kérdésen. Vasquez azt javasolja, hogy az interjúra való készülésnél használj egy időzítőt, így gyakorolhatod a konkrét, tömör válaszadást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos munkahelyi tévhitek terjengenek itthon: ez sok magyarnak az állásába is kerülhet?

A HR-rel kapcsolatos negatív feltételezések oka az lehet, hogy a munkavállalók jelentős része csak korlátozottan van kapcsolatban a HR-osztályokkal.

Abban szinte minden karrier tanácsadó egyetért, hogy az állásinterjúk kétirányúak. Nem csak arról szólnak, hogy a lehető legjobban kell prezentálnod magad a munkáltató előtt, hanem arról is, hogy kiderítsd: a megpályázott pozíció és a jövendőbeli munkahely megfelel-e a hosszú távú terveidnek. Puszta bizonytalanság vagy izgatottság miatt sokan nem merik feltenni a fontos kérdéseket,pedig egy interjún nekünk is proaktívan kell fellépnünk. Regmi szerint nem kell megvárnia az interjú végét, amikor a kötelező kérdések jönnek. Ha már személyes fejlődésről van szó, akkor fel lehet tenni azt a kérdést, hogy milyen fejlődési lehetőségek vannak a cégnél vagy éppen azt, hogy mik a kulcsfontosságú teljesítménymutatók az adott pozícióban. Ezen információk birtokában te magad is könnyebben tudod majd meghozni a döntést.

Fordítsd a javadra a kérdést

Friss diplomásoktól, vagy karrierváltás előtt állóktól gyakran teszik fel a jövőbeni tervekre vonatkozó kérdést. A szokásos „mi leszel, ha nagy leszel” és társai első körben sosem a munkáltató oldaláról érkezik, hanem a közvetlen környezetünkből, a rokonainktól, családi barátoktól, idősebb ismerősöktől. Bizonytalanság esetén az ilyen kérdések váratlanul érhetnek és kellemetlennek érződhetnek, de valójában nagyon is hasznosak, mert lehetőséget adnak arra, hogy némi önvizsgálatot tartsunk.

Vannak, akik már fiatal koruktól kezdve pontosan tudják, hogy mik szeretnének lenni, és ez a cél hajtja őket. Ha esetleg még nincs még konkrét elképzelésed arról, hogy hova szeretnél majd eljutni, nem baj, ezzel nem vagy egyedül – főként egy olyan világban, ahol a karrierlehetőségeket a bőség zavara jellemzi.

Vasquez szerint ebben a bizonytalan állapotban a „miérteket” érdemes kutatni és kitalálni, mi az, ami energetizál és motivál az életben. A diplomások esetében ez például azt jelentheti, hogy megkérdezzük magunktól, miért is kerestünk eredetileg egy bizonyos szakirányt vagy diplomát, vagy hogy elgondolkodunk azon, milyen tevékenység, milyen közeg okoz örömet vagy mitől érezzük magunkat magabiztosnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos döntés előtt rengeteg magyar dolgozó: erre nem készít fel az iskola, megjárja, aki téved

A karrierválasztás mellett sokan szoronganak a váltástól is, pedig nagyon is rendben van, ha az ember új utakat keres.

"A szociális munka felé az vezetett, hogy mindig is tudtam, hogy segíteni akarok másokon. Mindig is nagyon lenyűgözőnek találtam az agyat" – mondta Vasquez. "Szóval én is erre támaszkodtam, és első körben ez vezetett el a pszichológiához, majd az ismerkedés, az emberekkel való beszélgetés során, illetve az itt szerzett tapasztalat ébresztett rá, hogy számomra a szociális munka jelenti a jó értelembe vett kihívást."

Vasquez szerint a tisztánlátásban sokat segíthet még az iparággal kapcsolatos rendezvényeken való részvétel és kapcsolatépítés. A téged érdeklő munkakörökkel rendelkező emberekkel való beszélgetés nagyszerű módja, hogy nagyobb rálátásod legyen arra, hogy milyen jövőképek állnak előtted. Ezeknek hála nem csak homályos feltételezésekre kell hagyatkoznod, hanem első kézből kaphatsz hasznos információt, sőt talán egy-egy jó tanácsot is, amellyel felgyorsíthatod az előrejutást.

Még ha nem is vagy tisztában a fent tárgyalt "miértekkel", a különböző rendezvények akkor is remek lehetőséget kínálnak arra, hogy megtaláld egy-egy cég vagy szervezet képviselőit, és belehallgass a beszélgetéseikbe. Vasquez szerint azonban nem elég megkeresni ezeket az alkalmakat, de ha már ott vagyunk proaktívan is kell viszonyulni az emberekhez. Egy-egy kérdés a cégről vagy szervezetről hosszú távon szintén abban fog segíteni, hogy nagyobb magabiztossággal kezeld majd a későbbi interjúhelyzeteket.