Szavaztak a feltétel nélküli alapjövedelemről: erre menne a pénz Magyarországon

Hiába egyre többször, egyre több helyről lehet hallani a feltétel nélküli alapjövedelemről, nagyon sok konkrétummal nem lehet vele kapcsolatban találkozni. Miközben a világ legnagyobb közgazdászai, szociológusai vagy éppen politikusai azért a lehetőségét lebegtetik a köztudatban vagy éppen éles elméleti vitákat folytatnak a megvalósíthatóságáról.

Az EU-ban egyébként 2020-ban vettek nyilvántartásba egy ’A feltétel nélküli alapjövedelmek bevezetése az EU egészében’ elnevezésű kezdeményezést, de ez végül 2022-re elhasalt. A célkitűzése viszont egyértelműen az volt, hogy az EU egészében kerüljön bevezetésre a feltétel nélküli alapjövedelem, ami a beterjesztők szerint: „a gazdaságpolitika részeként mindenki számára biztosítja az anyagi biztonságot és a társadalomban való részvétel lehetőségét.”

És bár a kezdeményezés továbbvitele nem sikerült, azt azért megmutatta, hogy a legtöbb tagországban még ha kevesen is, de vannak támogatói a mozgalomnak. Ebből azonban a közeljövőben biztosan nem lesz semmi. Ahogy egyébként a Pénzcentrumnak nemrégiben nyilatkozó hazai szakértők is kifejtették, kevéssé valószínű, hogy mostanság megvalósulhatna a tényleges feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése.

Szakértőink úgy fogalmaztak a témával kapcsolatban, hogy ma már lehet látni, hogy a munkahelyteremtés vonatkozásában sok rossz gyakorlat is kialakult és teljesen felesleges, sőt káros tevékenységeket hoztak létre a teljes foglalkoztatás biztosítása céljából. Ez azt is magában hordozza, hogy ma mára termelékenység gyors növekedését követően egyre kevesebb emberi munkára van szükség, és éppen ezért sok esetben csak mesterségesen kreált és egyébként nagyon energia igényes és szennyező tevékenységek révén lehet csak a „teljes foglalkoztatást” biztosítani.

Ez viszont nem ideális állapot, ugyanakkor a lakosság nagy része ma még nem igazán fogékony, mondván, „miért kapjon bárki más minden erőfeszítés nélkül jövedelmet, amikor neki és családjának egész életében keményen meg kellett minden fillérért dolgoznia?” Ezek miatt a gondolatok miatt pedig politikailag nem valószínű, hogy a közeljövőben bárki is a programjára tűzni. Egy másik szakértőnk úgy fogalmazott, szerinte sem fog megtörténni az általános feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, de esznek új élethelyzetek amikor a bevezetése igenis megfontolandó lenne. Itt tartunk tehát most.

Te mit csinálnál az ingyen pénzzel?

Górcső alá véve az alapjövedelemmel kapcsolatos diskurzust, és a legnagyobb ellenérveket is megvizsgálva, kíváncsiak voltunk arra, olvasóink mit kezdenének egy olyan jövedelemmel, amit csak úgy kapnak, pusztán a létezésükért. Az egyik nagy kritikája ugyanis a rendszernek, amit egyébként maguk az emberek is szoktak hangoztatni, hogyha a lakhatásra és az élelmezésre gyakorlatilag elég pénzt kapnának, akkor soha többet senki nem csinálna semmit, és összeomlanak az egész gazdaság. De vajon tényleg így van?

Szavazásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ha az emberek kapnának elég pénzt alapjövedelem formájában, hogy kifizessék a rezsijüket és tudjanak rendesen táplálkozni, akkor

• soha többé nem csinálnék semmit;
• nem foglalkoznék az anyagiakkal, elvonulnék a modern világtól;
• ezt nagyszerű lehetősségként élném meg, hogy továbbtanuljak, új ismereteket szerezzek, hogy új, jobban fizető állásom legyen;
• ez nagy segítség lenne az életemben, többet tudnék félretenni, más dolgokra költeni, de a munkám nem hagynám abba.

Szavazásunkra több mint 10 ezer voks érkezett, és ezekből egyértelműen látszik, hogy a lakosság jelentős része egyáltalán nem lenne érdekelt a gazdaság összeomlásának elősegítésében. A szavazók elsöprő többsége, 64,5 százaléka ugyanis szimplán egy nagy segítségnek élné meg az alapjövedelmet, ami segítené abban, hogy többet tegyen félre, más dolgokra is tudjon költeni, mint a megélhetés, viszont a munkáját nem is hagyná abba.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a második legnagyobb sokaság, a szavazók 17,4 százaléka arra voksolt, hogy nagyszerű lehetőség lenne az életeben az alapjövedelem, mert ennek segítségével továbbtanulhat, fejleszthetné magát, hogy aztán még jobban fizető állása legyen. Így megállapíthatjuk, hogy 100 szavazónk közül 82 ember továbbra is nagyon szívesen dolgozna, sőt közülük majd 20-an ráadásul valamilyen sokkal nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkára váltanának.

Hozzájuk képest csupán 11,7 százaléknyian voksoltak arra, hogyha lenne elég pénzük lakni és enni, akkor elvonulnának a modern világtól. És még náluk is sokkal kevesebben, feleennyien voltak azok, összesen 6,5 százaléknyian, akik azt mondták soha többé nem csinálnának semmit. Szavazásunk bár nem reprezentatív, azt jól látszik, hogy

az emberek jelentős többsége bizonyára egyáltalán nem mondana le a munka világáról csak azért, mert nem kizárólag a lakhatásáért és az élelmezéséért kellene dolgoznia.

Az eredmények voltaképpen alátámasztják azokat a gondolatokat, amiket a témáról pszichológusok osztottak meg velünk. Nevezetesen, hogy a munkavégzésnek, akkor ha annak értelme van, nagyon is fontos szerepet tölt be az ember életében. A társadalom hasznos tagjának levés érzése ugyanis sokkal erősebb szükséglet, mint azt elsőre sokan gondolnák.