Itt a lista Magyarország sztártelepüléseiről: ezeken a helyeken még a csapból is pénz folyik

A HIPA vagy IPA (helyi iparűzési adó) a legfontosabb bevételei között van az önkormányzatoknak, ebből finanszírozzák a települések a fejlesztéseik nagy részét. Ez egy olyan adónem, amit minden olyan vállalkozónak be kell fizetnie, aki az adott önkormányzat területén végez tevékenységet, tehát a kis- és középvállalkozások, cégek a bejelentett székhelyük vagy telephelyük elhelyezkedése alapján fizetnek az adott település önkormányzatának. Az adatok alapján 2021-ben a HIPA bevételek összege országosan meghaladta a 750 milliárd forintot, ami jól mutatja az adó rendkívüli gazdasági jelentőségét.

Az iparűzési adó mértéke önkormányzatonként eltérő, a maximum elkérhető százalék az, amit törvényben rögzítettek. Ez jelenleg 2%. Azonban a COVID járvány igen nehéz helyzetbe hozta a vállalkozásokat, így ezt 2021-ben ideiglenesen 1%-ra vitték le, ami egészen 2023 januárjáig volt érvényben. Idén január 1-től ismételten 2 százalékban határozták meg a maximalizált adókulcsot. Ebben az évben a visszaállításon túl további módosításokat is eszközöltek.

Korábban lehetőség volt a kisvállalkozásoknak törvényi és önkormányzati szinten is kedvezményt igényelni, hogy versenyképesebbek lehessenek a nagyobb vállalkozásokkal szemben. Azonban az új HIPA törvényben erre már nincsen lehetőség, mivel nem a vállalkozás méretét veszi alapul, hanem a bevételt. Az új iparűzési adó törvény 3 bevételi sávot különböztet meg (sávosan differenciált adóalap-meghatározás), éves szinten, időarányosítással:

• 12 millió Ft-os vállalkozói bevétel alattit;
• 12 millió és 18 millió Ft közöttit;
• 18 millió Ft-ot meghaladót.

Tehát azt rögzíti, hogy az a kisvállalkozó, aki az egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, 2023-tól nem lesz jogosult sem törvényi, sem önkormányzati adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre. Az új javaslatoknak köszönhetően egységesebb és egyszerűbb lesz az adózás és az adminisztráció, mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetében. Illetve külön a katás adózokra vonatkozva is módosítottak. Az új katás adóalanyok is jogosultak az iparűzési adó egyszerűsített adóalapra vonatkozó tételes rendszerét választani bevételük nagyságától függően. Azonban továbbra is vannak települések, ahol nem kell iparűzési adót fizetnie a vállalkozásoknak, vagy nagyon kedvezményes árral lehet számolni.

Az elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy 2021-ben hogyan alakultak a települések HIPA bevételei. Melyek tettek szert a legnagyobb bevételre, és azt is megnéztük, hogy hány olyan település van, ahol a vizsgált évben nem kellett HIPA-t fizetni. Az adatok az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisából származnak. 

HIPA vármegyék bontásában

Az elemzést először a vármegyei adatok ismertetésével kezdjük. Fontos, hogy mind a vármegyei, mind a település szintű adatok lakosságarányosan szerepelnek, valamint az is fontos az elemezés szempontjából, hogy a Pest vármegyei adatokban nem szerepel Budapest. A következő ábrán tehát a vármegyei iparűzési adó bevételeket láthatjuk. 

Jól látható, hogy egy vármegye van, ami jobban kiugrik az értékével. Az abszolút győztes Baranya vármegye, ott nyerik a HIPA-ból a legtöbb bevételt, ami annak tudatában igen meglepő, hogy ugyanakkor ott található a legtöbb olyan kistelepülés is, amely iparűzési adó mentes. Azonban ebben a térségben számos nagyvállalat székhelye is megtalálható, úgy mint a Mecsek-Füszért Zrt. vagy a E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. is. Ez utóbbi 2022-ben Baranya vármegye legnagyobb árbevételű hazai tulajdonú vállalkozása volt. Baranyát követi Pest és Borsod- Abaúj-Zemplén vármegye. Pest vármegye értéke nem olyan meglepő, hiszen a főváros vonzáskörzetében rengeteg vállalkozás van. De ez a másik vármegyéről is elmondható, Miskolcon is számos nagy cég és vállalt működik, illetve a Diósgyőri VTK sportklub is ott található.

A legkevesebb HIPA bevételt Csongrád- Csanád vármegye tudhatja magáénak, ami sokakat ledöbbenthet. Azonban ebben az időszakban több sajtóorgánum is foglalkozott azzal, hogy valamiért Szegedet elkerülik a befektetők, és a 2011-től 2021-ig tartó időszakban mindösszesen 2,3 milliárd forinttal nőtt a HIPA bevétele a vármegye székhelyének, Szegednek (7 milliárdról 9,3 milliárdra). Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád vármegyei iparkamara elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy a probléma abból fakad, hogy a térségben nem található megfelelő méretű közművel és közlekedési infrastruktúrával ellátott ipari park, ami az egyik feltétele lenne annak, hogy a befektetők elköteleződjenek a vármegye egyik településén. De a helyi iparkamara elnöke azt is elmondta, hogy

a dolgok logikája szerint előbb-utóbb meg kell jelennie egy vagy több, az egyetem tudományos tevékenységére is építő, nagyobb vállalkozásnak

- tette hozzá Kőkuti Attila. 

TOP 10 legtöbb és legkevesebb HIPA-ból származó bevétellel rendelkező települések

Érdemes települések szintjén is megnézni, hogy hogyan alakultak az önkormányzati bevételek az iparűzési adókból 2021-ben. Egy-egy táblázatban összegeztük a 10 legtöbb és legkevesebb bevételt szerzőket. Az alábbi táblázatban is minden HIPA érték lakosságarányos, hogy valódi képet kaphassunk a bevételekről. A táblázatban érdekességként feltüntettünk néhány releváns adatot az adott településekről, úgy, mint az elhelyezkedése vármegyei szinten, a település típusa és a 2021-es lakosságszáma.

A leginkább meglepő, hogy a legnagyobb értékéhez tartozó község a 298 lélekszámú Baranya vármegyei Gyöngyösmellék. Ami azért igen meghökkentő, mert egy olyan településről van, ahol az internetes keresések szerint nem található semmilyen jelentős vállalkozás vagy cég. Ezen a ponton fontos tisztázni, hogy az iparűzési adó fizetése mindig annak az önkormányzatnak az irányában történik, ahová a vállalkozás székhelye (szabadon választott helyszín, ami a cég alapító okiratában szerepel) és telephelye (ahol a vállalkozói tevékenység zajlik – pl. iroda, gyár, üzem, termőföld stb.) be van jelentve. Igen gyakori, hogy a telephely és a székhely nem egyezik meg egy vállalkozás esetén. Ilyenkor pedig az iparűzési adó szabályai lehetővé teszik az iparűzési adó megosztását a telephelyhez és a székhelyhez tartozó önkormányzatok között. Szóval elképzelhető, hogy ezen a településen úgy van bejelentve az adott vállalkozás, hogy a telephely nem ott található. De erre vonatkozóan nem található semmilyen információ az interneten, így ezt nem kijelenthető egyértelműen.

Ami szintén megjegyzendő, hogy Gyöngyösmelléknek közösen összevont önkormányzata van több másik, a térségben lévő községgel (összevont néven: Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatal), és ami érdekesség, hogy ezek közül Bürüs és Várad szintén a top 10-es legtöbb HIPA bevételt elszámoló települések közé tartozott 2021-ben.

A legkevesebb HIPA-ból származó bevételek között is kisebb községek találhatóak, illetve fontos hozzátenni, hogy a vizsgált 3155 településből 261-ben 0 forint ez a bevétel. Ennek több oka is lehet, egyrészt az, hogy nincsen bejelentve oda egyetlen egy vállalkozás sem, másrészt az is lehet, hogy az adott településen nem kell iparűzési adót fizetni. Erről szintén részletes lista található. Ha kivesszük a 0 forintos településeket, így is látható a táblázatban, hogy a top 10 legkevesebb bevétel szerző község mind 1000 forint/fő alatti értéket hoznak.

HIPA mentes települések

Számos kistelepülés esetén látni, hogy vagy nagyon kedvezményes vagy 0 forint a helyi iparűzési adó. De ez miért is érheti meg egy településnek? A válasz elég magától értetődő, az olyan kistelepülések, ahol a munkanélküliség nagy probléma, többek között ezzel is próbáljak ösztönözni a vállalkozókat, hogy ott vállalkozzanak, ezzel pedig új munkahelyeket hozzanak létre a lakosság számára.

A fenti ábrán összegyűjtöttük, hogy vármegyénként hogyan alakul a HIPA mentes települések száma. Jól látható, hogy Baranya vármegyében van a legtöbb, 65 olyan község, ahol nem kell iparűzési adót kifizetnie a vállalkozóknak. Azonban az is érdekes, hogy például Csongrád-Csanád vármegyében egyáltalán nem található ilyen település, ami azért is meglepő, mert a vármegyei adatok elemzéséből az derült ki, hogy itt a legkevesebb iparűzési adó bevétel a 2021-es éveben. Az is elmondható, hogy a HIPA mentességben a magyar települések méretét tekintve jelentős különbségek figyelhetők meg.

A legkisebb, 100 fő alatti települések mintegy harmada, míg a közepes méretű, 100-500 fős helységek közel ötöde ajánl fel adómentességet. Ezzel ellentétben a nagyobb, 501-1000, illetve 1000 fő feletti települések közül csupán minden tizedik, illetve minden harmincadik biztosítja ezt az opciót derül ki az OPTEN idén nyáron megjelent cikkéből.

Az adómentes körben a 100-500 fős települések teszik ki a legnagyobb részt 55 százalékot. A legkisebbek és a közepes méretűek (100 fő alattiak, illetve 501-1000 fős települések) körülbelül egyenlő arányban (15% és 18%) jelennek meg.  De az is nagyon látványos, hogy azok a települések, ahol 1000 fő feletti a lakosságszám csupán a kör 12%-át teszik ki. Az elemzésben azt is kiemelték, hogy a kisebb települések HIPA mentessége valóban javulást mutat az önkormányzati számok terén, ugyanis

az iparűzési adómentes körben működő vállalatok árbevétele dinamikusan nőtt 2019-ről 2022-re, átlagban 37%-kal és több vármegyében, mint pl. Bács-Kiskun, Fejér és Nógrád a növekedés még ezt is meghaladta 

- írják az elemzésben. De azt is hozzátették, hogy a vállalkozások csupán 3%-a található olyan településen, ahol nem kell iparűzési adót fizetni. Érdemes megjegyezni, hogy az iparűzési adómentesség csak az egyik eszköz a gazdaság fejlesztésében. A regionális különbségek nem csupán az adópolitikán múlnak, hanem számos más tényezőn is, úgy mint a helyi gazdasági szerkezet és a vállalkozások száma és mérete.