Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója.
A KSH friss adatai szerint a havi nettó átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról 339,5 ezer forintra emelkedett 2022-re. Ezzel pedig valóban az Eurostat adatai alapján a fejlettebb tagállamok vérszintjéhez, de még így is a magyar munkavállalók kerestek a 3. legrosszabbul 2021-ben.
A KSH adatai szerint1 a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer Ft-ról közel 292 ezer Ft-ra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer Ft-ra 2022-ben2. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés. Ugyanakkor a teljeskörű kereseti adatok 2021-ig alig 84%-os nominális gyarapodást mutatnak3. Ez, a 2021-ig 38,6%-kal emelkedő fogyasztói árindex figyelembevételével, 33%-os (évi 2,6%-os) reálkereset növekedést jelent 2021-ig. A KSH (nem teljeskörű) adatai szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban. Az így számított, rendkívül dinamikus keresetemelkedés hatására azt várnánk, hogy Magyarország a keresetekben is gyorsan zárkózik fel az EU fejlettebb tagállamaihoz. Az Eurostat adatai szerint valóban kissé közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, pl. 2010-ben az osztrák keresetek 24,3%-át, 2021-ban 29,8%-át értük el (az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalót tekintve). Az euróban mért növekedésnél impozánsabb a vásárlóerő paritáson mért adat (39,8%-ról 51%-ra javult az arány).
Az euróban mért keresetek tekintetében – a gyors növekedés dacára - hazánk munkavállalói a 3. legrosszabbul keresők között voltak 2021-ben (Románia és Bulgária volt csak mögöttünk). A vásárlóerő paritásos adatok szerint 4 uniós tagállamot előzünk meg (Horvátország, Lettország, Bulgária és Szlovákia). A helyzet romlott 2010 óta: a megfelelő adatokkal rendelkező 25 tagállam közül az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza, míg a vásárlóerő paritásos mutatóban maradtunk a 22. helyen.
Az adatok azt is jelzik, hogy a családi adókedvezmény hatása is kifutott. A 2010-hez viszonyított kereset emelkedés azonos az egykeresős gyermektelen és a gyermekes családok esetében is. Az is látható, hogy a vizsgált kelet-európai országok zömében gyorsabban nőttek a nettó keresetek, mint hazánkban. A magyar növekedési ütem 60-63% a különböző kereseti mutatókban, míg pl. Észtországban 69-96%-kal, Romániában 119-124%-kal, Bulgáriában 118-127%-kal, de Ausztriában is 27-31%-kal nőttek a nettó keresetek. Vagyis a „magyar modell” nem hozott érdemi javulást a munkavállalók jövedelmi helyzetében EU-s összehasonlításban!
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
- BL-elődöntő élőben: Borussia Dortmund–PSG 1-0
- Reptérfelújítás indul a Balatonnál - a nap hírei
- Nagy Márton: a társadalom elöregedése felpörgeti az egészségturizmust
- Egy rövid közleménnyel zárta le a bohócozásügyet a Magyar Jégkorong Szövetség
- Aláírták Schäfer András jövőjét a Bundesligában
- Illés Fannit komoly betegség hátráltatja, de boldog édesanyaként küzd az újabb olimpiai álomért