Szeptemberben és decemberben jöhet az újabb kamatemelés: meg kell fékezni az inflációt, ez nem állapot

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az inflácó visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba. Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása - mondta.

Ezzel együtt a kamatfolyósó változatlan marad, ugyanakkor az alapkamat lesz újból az irányadó eszköz. Megtartották az egyhetes betétet, a ráta beáll majd az alapkamat szintjére közlése szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelést az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet – kínálati súrlódásai okozhatnak. Az infláció a tavaszi hónapokban 5% fölé emelkedett, egyrészt az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázisa, másrészt a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A következő hónapokban az inflációt várhatóan visszahúzza az üzemanyagárak növekvő bázisára, míg a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt.

A Takarékbank kommentárja szerint a nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése azonban jelentős felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak. Az inflációt az MNB megítélése szerint ugyanakkor a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Ezért az MNB proaktív jelleggel emeli a kamatokat, az MNB jelzései szerint kamatemelési ciklusra lehet készülni, azonban a lépések negyedévente, az új inflációs jelentés megjelenésével együtt várhatók. Így idén szeptemberben és decemberben várunk további kamatemelést, amit jövő márciusban további lépés követhet, azonban a jövő év közepétől várhatóan mérséklődő infláció miatt már nem várunk további szigorítást.

Így az idei év végére 1,25%-os, majd jövő év márciusától 1,50%-os alapkamatra és egyhetes betéti kamatra számítunk. A következő lépéseknél a kamatfolyosó szimmetrikussá válhat. Az MNB vezetése a közelmúltban figyelmeztetett, hogy számos, a válság során bevezetett eszközt és intézkedést kivezethet, így többek között megszűnhet a Növekedési Hitel Program a 3000 milliárd forintos keretösszeg kimerülése után. Ennek ellensúlyozására a kormány bejelentette a Széchenyi Kártya Program GO konstrukciót. A piaci árazások jóval meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 1,5%, decemberre 1,75%, jövő év közepére 2%, 2022 végére 2,25% körüli kamatszintet jeleznek előre. 

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője némileg meglepőnek nevezte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait 4 százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte. Ez arra utal szerinte, hogy a jegybank a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordít az egyensúlyi mutatók javítására, melynek része az elsődleges célját jelentő infláció is. Hozzátette: szintén a várakozásoknak megfelelő, hogy az Nhp Hajrát a keret kimerülésével kivezetik, ám az eszközvásárlási program egyelőre fennmaradt.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kiemelte: az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét, a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Kitért arra, hogy a közlemény megjelenését követően azonnal erősödni kezdett a forint, mivel hangsúlyozták, hogy nem egyszeri szigorító lépésről van szó. Amennyiben a jegyzés marad a trendcsatornában, forinterősödés várható a következő időszakban.

Úgy vélte, a gazdaság újraindulása miatt a következő hónapokban számítani lehet a szolgáltatások jelentős drágulására is, miután a szolgáltatások árindexe az előző hónapban mindössze 2,1 százalékos emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alacsony bázis hatása még júniusban is jelen lesz, majd némi enyhülést követően novembertől ismét számolni kell vele. A jegybank által kiemelten figyelt maginflációs mutató 3,4 százalékos volt májusban, amely szintén emelkedő tendenciát mutat az Equilor szerint.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jegybanki döntésről azt mondta: „A kamat emeléshez fűzött kommentárból kiderül, hogy nem egy egyszeri szigorításról van szó, hanem egy ciklus kezdetéről. Az MNB ezentúl havi szinten értékeli majd a beérkező adatokat, ezeknek a tükrében dönt majd az aktuális kamatszintről.” A következő időszakban az alapkamat emelésével automatikusan bekövetkezik az egyhetes betéti eszköz kamatának emelkedése. Azaz a monetáris feltételeket meghatározó két legfontosabb instrumentum kamata meg fog egyezni.

Maga a kamatemelés elemzői konszenzusnak megfelelő volt, de a piac nagyobb lépést várt. A kamatemelés után ezért gyengült a forint, de kamatemelési ciklus kezdetére való jegybanki utalás miatt erősödött. Összességében egy szigorú hangvételű kommentárt tett közzé az MNB, ami nem jelentett meglepetést

– fogalmazott a szakember. Németh Dávid szerint fontos, hogy a monetáris politikában alkalmazott nem konvencionális eszközöknél változtathat a jegybank a jövőben. Ugyanakkor az állampapír-vásárlásokat továbbra is fenntartja, hogy ezzel hozzájáruljon a piac stabilitásához.

Kedden kiderült az is, hogy mind a növekedési prognózist, mind az inflációs előrejelzést felfelé módosította a jegybank – erre szintén számítani lehetett a kedvező első negyedéves GDP-adat alapján, valamint a gyorsuló infláció miatt

- tette hozzá Németh Dávid. A jegybank 6 százalékot kicsit meghaladó GDP-bővülést vár 2021-re, jövőre pedig 5,5 százalékos bővülésre számít. Ezzel párhuzamosan az éves átlagos infláció enyhén 4 százalék felett alakulhat, 2022-ben viszont már a jegybank szerint 3,1 százalékra lassulhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Emelte az inflációs várakozását az MNB: 3,9-ről 4,1 százalékra nőtt a várható drágulás üteme

A legutóbbi, márciusi Inflációs jelentésben 3,8-3,9 százalékos inflációt vártak 2021-re, most megemelték az idei inflációs várakozást 4,1 százalékra.