Mindenki másképp csinálja: jókora eltérések a rezsiszámításban

Jelentősen eltérő képet mutat a magyarországi energiaárak alakulásáról a KSH és az Eurostat adatközlése, az uniós statisztikai hivatal szerint 2011 és 2012 második féléve között év/év alapon 1,9 százalékkal csökkent az áram, illetve 8,6 százalékkal nőtt a gáz ára a lakossági szegmensben, a KSH fogyasztóiár-indexe szerint azonban 2011 és 2012 decembere között az áram 3,1, a gáz pedig 4,2 százalékkal lett drágább. A 2012. második félévi adatokat a magyar energiahivatal biztosította, egy rögzített módszertan alapján − közölte az Eurostat. Az uniós szervezet szerint vélhetően módszertani eltérések állnak a merőben más eredmények mögött, az Eurostat azonban minden tagállam adatait ugyanazon eljárás szerint gyűjti be és dolgozza fel. A Magyar Energia Hivatal jogutódjaként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint ugyanakkor az Eurostat által közölt végfelhasználói árakat nem a hatósági díjak, hanem az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők adatszolgáltatása alapján határozták meg.

Az Eurostat módszertana szerint az adatok nem a teljes lakossági szegmensre vonatkoznak, illetve versenypiaci árakat is tartalmaznak. A MEKH szerint az adatszolgáltatás nem folyamatos, illetve az adatok sem elég részletesek, nem tartalmazzák külön a díjelemeket és azok változását, például a rendszerhasználati díjakat − a hatósági árak változását ezért az Eurostat által közölt adatok nem követik teljes mértékben (a lakossági áram árában például a rendszerhasználati díj 1,9 százalékos részaránnyal szerepel). A hivatal szerint ezt az anomáliát már korábban érzékelte, ezért is szerződött idén a finn VaasaETT céggel, amely − az osztrák E-Control felkérésére − 15 éve végez havonta ár-összehasonlító vizsgálatokat Európában, mind az áram, mind a gáz területén. A májusban kötött szerződés értelmében nyolc országgal, köztük Magyarországgal bővül a vizsgált országok köre, így novemberre már megfelelő módszertannal készült adatok állnak rendelkezésre.