Éjszaka pusztít a lappangó népbetegség: halálos is lehet, ezekről a tünetekről ismered fel

Inszomniáról akkor beszélhetünk a Semmelweis információi szerint, ha akkor sem tudunk aludni, amikor egyébként alapvetően lenne rá lehetőségünk. Ilyenkor sokszor már elaludni sem tudunk esténként, de előfordul, hogy éjjel vagy kora reggel felébredünk és nem tudunk visszaaludni. Ilyenkor nem érezzük kielégítőnek az alvásunkat, ettől pedig nyűgösek, kialvatlanok leszünk és gyakoriak a hangulatingadozás, illetve a koncentrációzavar is.

Ez a betegség pedig különösen gyakori: Magyarországon az emberek több mint 9 százaléka szenved tőle, míg az Egyesült Államokban a kutatások szerint az ott élők 10-15 százaléka küzd ezzel a betegséggel. A Clinical Cardiology nevű amerikai folyóiratban pénteken jelent meg egy kutatás, aminek a metaanalízise azt sugallja, hogy nem csak a koncentráció zavar miatti balesetek miatt veszélyes az inszomnia: az álmatlanság ugyanis a CNN-en összefoglaltak alapján jelentősen növeli a szívinfarktus kockázatát, különösen a nőknél.

Dr. Martha Gulati, a Cedars-Sinai Smidt Szívintézet prevenciós igazgatója elmondta, hogy a páciensei többsége nő, és hogy az álmatlanság növeli az ischaemiás szívbetegség bármely formáján átesett nők körében a kockázatot.

Az álmatlanság valójában egy gyakori betegség. Valószínűleg 10 emberből 1-nél tapasztalhatóak a tünetek az Egyesült Államokban

– mondta Gulati, hozzátéve, hogy benyomása szerint mindneki tapasztal valamilyen formában álmatlanságot élete során. A becslések szerint ugyanis minden második ember tapasztalja az élete során, hogy hosszabb, vagy rövidebb időszakokon át a stressztől nem tud aludni.

Veszélyes lehet az álmatlanság

A kutatáshoz az egyiptomi, szaúd-arábiai és pakisztáni egészségügyi intézmények, illetve az egyesült államokbeli SUNY Medical University és a Harvard Medical School  kutatói az inszomniát három különböző részre osztották:

• elalvási nehézségek
• alvási nehézségek
• korai ébredés, miközben nem tudunk visszaaludni

A tanulmányhoz az adatokat több mint 11 éven keresztül gyűjtötték, miközben közel 1,2 millió embert vizsgáltak meg szerte a világból. Közölük körülbelül 150 ezren mondták azt, hogy szenvedtek – vagy szenvednek – álmatlanságtól, míg a többiek nem. A kutatók azt találták, hogy az álmatlanságban élők 1,69-szer nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot, mint akik egészségesek voltak: az előbbi csoport 1,6 százalékánál, míg az utóbbiak 1,2 százalékánál fordult elő álmatlanság. Eszerint pedig összefüggés lehet a szívinfarktus megnövekedett kockázata és aközött, hogy egy résztvevő mennyit alszik éjjelenként.

A tanulmány szerint azok, akik öt órát, vagy kevesebbet aludtak egy este, azoknál 1,56-szor nagyobb volt a kockázata annak, hogy szívrohamot kapnak, mint azoknál, akik átlagosan napi 7-8 órát aludtak. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hosszabb alvás nem mindig nyújt nagyobb védelmet, ugyanis az is kiderült a kutatás során, hogy a hat órát alvóknál kisebb volt a szívroham kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik 9 órákat aludtak egy este.

Sok tanulmány kimutatta, hogy alvás tekintetében a hét-nyolc óra az a bűvös idő, ami a legjobb számunkra. Nyilvánvalóan mindenkinél van változatosság, de a kevés alvással ellentétben, a túl sok sokkal ritkábban okoz gondot

– mondta Gulati.

Senki sincs biztonságban

A tanulmány szerint a megnövekedett szívroham kockázata az álmatlanságban szenvedők körében teljesen független az életkortól és a nemtől. Ennek oka, hogy az alváshiány több módon is növelheti a szívroham kockázatát: a kortizol központi szerepet játszik ebben.

Ez ugyanis egy olyan hormon, amely a szervezet stresszre adott válaszának a szabályozásáért felelős. Tehát, ha a szint túl magas, akkor az megemeli a szervezet vérnyomását, ha pedig valaki jól alszunk éjjel lecsökken a vérnyomásunk.

Lényegében az történik, hogy ha nem alszunk eleget, akkor a kortizol kiürül a szervezetünkből. Tehát éjjel magasabb lesz a vérnyomásunk, mint az egészséges

– magyarázta Gulati, hozzátéve, hogy az éjszakai magasabb vérnyomás jelentősen növeli a szívbetegségek kockázatát. Éppen ezért a tanulmány szerzői szerint az álmatlanságot kockázati tényezőnek kell tekinteni a szív és érrendszeri betegégek megelőzésekor.

Az alvás gyógyszer és megelőzés. Ha nem alszunk jól öt-hat órát, akkor sokkal nagyobb a kockázata a szívrohamnak, éppen ezért nagyon fontos a jó és kiegyensúlyozott pihenés

– mondta Dr. Hani Aiash a tanulmány vezető szerzője, aki az Upstate Medical University College of Health Professions szakmaközi kutatási dékánhelyettese és kardiológusa. A szakember azonban azt is kiemelte, hogy koránt sincsen szükségünk 9 óra alvásra, sőt, ha ennél többet alszunk az könnyen ugyanolyan káros lehet.

Ahhoz pedig, hogy elkerüljük az inszomniát, és ezzel csökkentsük a szívroham kialakulásának kockázatát sokmindent tehetünk. Fontos, hogy következetesen, minden este körülbelül ugyanabban az időben menjünk aludni, és próbáljunk meg mindig ugyanakkor kelni. Ez segít kialakítani az alvási ritmusunkat, és egyben a test ritmusát is. Figyeljünk oda arra, hogy megfelelő legyen a szobában a hőmérséklet, ahol alszunk és próbáljunk meg a lehető legjobban besötétíteni, hiszen ezzel is segítjük azt, hogy mélyebben tudjunk aludni.

Ha ezeket sikerült megszoknunk, akkor sajnos száműznünk kell a szobából minden tévét, számítógépet és a telefonunkat is. Oda kell figyelni arra is, hogy a nagy étkezéseket, a koffein és alkohol bevitelt kerüljük el a lefekvés előtti órákban, hiszen ezektől csak rosszabbul fogunk aludni. Annak ellenére is, hogy Magyarországon terjed a tévhit, miszerint lefekvés előtt egy pálinka segít. Végül, de nem utolsósorban pedig maradjunk aktívak napközben: felejtsük el a délutáni szunyókálást, inkább menjünk el ebéd után sétálni egyet.

Ha viszont továbbra is álmatlansággal küzd, mindenképpen beszéljen a kezelőorvosával, hiszen kezelés nélkül akár végzetes is lehet az álmatlanság.