Pénzcentrum • 2026. március 3. 09:01
A Közel-Keleten kirobbant újabb fegyveres konfliktus nemcsak geopolitikai, hanem súlyos világgazdasági kockázatot is jelent. Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni csapásai, valamint a Hormuzi-szoros forgalmának megakadása azonnal felrázta az energiapiacokat, és ismét felvetette egy 2022-höz hasonló energiaválság lehetőségét. Az elemzők szerint a háború kimenetele döntheti el, hogy csak átmeneti árkilengésekről lesz szó, vagy tartós olaj- és gázár-sokk fenyegeti Európát és a nagy energiaimportőr országokat, köztük Magyarországot is - írja elemzésében a Portfolio.
Izrael és az Egyesült Államok február végén nagyszabású csapásokat indított iráni célpontok ellen, amire Teherán regionális ellencsapásokkal válaszolt. A konfliktus gyorsan túlnőtt a két országon, és a Közel-Kelet több államát is érinti. A világgazdaság szempontjából azonban a legkritikusabb fejlemény a Hormuzi-szoros forgalmának megakadása, amelyen békeidőben a globális kőolaj- és LNG-kínálat mintegy 20 százaléka halad át. A szállítások leállása már most jelentős árkilengéseket okozott az energiahordozók piacán.
A Portfolio elemzése három lehetséges forgatókönyvet vázol fel. A legkedvezőbb esetben a konfliktus gyorsan lezárul, a szoros forgalma helyreáll, és az olaj- valamint gázárakban csak átmeneti kockázati prémium marad. Egy elhúzódó, de részben kontroll alatt tartott háború tartósan magasabb energiaárakat hozhat, 90-100 dollár közötti olajárral és érdemi európai gázár-emelkedéssel. A legrosszabb forgatókönyv szerint a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárul, ami akár 120-150 dolláros olajárat és a jelenlegihez képest többszörös gázárszintet eredményezhet.
Azonban egy tartós energiapiaci sokk különösen az energiaimportőr országokat sújtaná. Ázsiában Japán, Dél-Korea, India és Kína, Európában pedig a magas LNG-függőséggel rendelkező államok kerülnének nehéz helyzetbe. Az energia drágulása rontaná a folyó fizetési mérlegeket, nyomást helyezne a devizákra, és új inflációs hullámot indíthatna el.
Magyarország számára a 2022-es energiaválság tapasztalatai talán a legintőbbek ezekben a napokban: akkor a megugró energiaárak a GDP 8 százaléka fölé lökték a folyó fizetési mérleg hiányát, miközben az infláció 25 százalék fölé emelkedett. Az elemzés szerint, ha a mostani konfliktus tartós kínálati és ársokkba torkollik, Európa ismét hasonló külső egyensúlyi és inflációs nyomás alá kerülhet.