2020. február 20. csütörtök Aladár, Álmos

Így kerüld el a brutális áremelkedést: mutatjuk a filléres trükköt


Jelentős áremelkedés történt Magyarországon az előző évhez képest. A fogyasztói árindex 4,7 százalékkal nőtt tavaly január óta, ami messze az éves átlag fölött van. Az inflációs mutató ugyanakkor nem más, mint egy átlagszám, így aztán vannak olyan termékek, akik ennél nagyobb mértékben nőttek, és olyanok is, amelyeknél árcsökkenést tapasztalhattunk. Egy jól megválasztott fogyasztói kosárral így kikerülhetjük a magas inflációt.

Egészen meglepő mértéket öltött az infláció 2020 januárjában Magyarországon: a fogyasztói árindex 4,7 százalékos emelkedést mutatott, ami azt jelenti, hogy az árak átlagos változása majdnem 5 százalékos volt az előző évhez képest. Ez a növekedés egészen magas, hiszen akinek nem nőtt legalább ekkora mértékben a bére, annak bizony drágább lett az élet az elmúlt egy évben. A fogyasztói árindex azonban csak egy átlagszám, a valóságban egyáltalán nem igaz, hogy minden 4,7 százalékkal bővült, így aztán egy jó fogyasztói termékkosár megválasztásával akár ki is tudjuk kerülni az áremelkedést.

Mielőtt azonban erre rátérünk, beszéljünk egy kicsit arról, hogy miért is ilyen magas az infláció ma Magyarországon. Először is tudni kell azt, hogy az infláció önmagában nem egy káros jelenség: a stabil és tervezett áremelkedésre szükség van, hiszen egy esetleges alacsony infláció, vagy defláció fennállásakor már kárt szenved a gazdaság. Az eurozóna például már egy jó ideje azzal küzd, hogy nem tudja beindítani az inflációt, az áremelkedés nem éri el a kívánt 2 százalékos szintet.

A túl magas infláció viszont ugyanúgy káros, hiszen értelemszerűen csökkenti a jövedelmek értékét. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja a 3 százalék, ezt azonban nem a fogyasztói árindexen keresztül, hanem a maginflációs mutatóval mérik, és egészen pontosan 3 százalék +-1 százalékpontos toleranciasávot határoztak meg kívánatosnak. A maginfláció ennek egyelőre megfelel.

De miért szállnak el az árak? A legegyszerűbben úgy lehet megragadni, hogy amennyiben a kereslet nagyobb mértékben nő a kínálatnál, úgy az értékesítői oldalnak áremelkedést érdemes alkalmaznia, hiszen ugyanazt a termékmennyiséget már magasabb áron is megvásárolnák a fogyasztók. Ez történik Magyarországon is: a reálbér-emelkedés miatt jelentős növekedés állt be a keresletben, amit a termelékenység-növekedése nem tudott lekövetni. A fundamentális okok között említhető, hogy az MNB az alacsony kamatokkal pörgeti a gazdaságot, az olcsón a gazdaságba pumpált pénz ugyanakkor túlkeresletet támaszt, így aztán az árak is nőnek. Ennek, és még több együttes hatásnak köszönhető, hogy az infláció ilyen magas. Még ennél is nagyobb áremelkedéstől viszont alighanem nem kell félnünk, mert az MNB kezében ott van a fegyver, hogy szükség esetén beavatkozzon, és letörje az inflációt, és egyben a forintgyengülést is megakadályozza. Bármennyire ódzkodik egyelőre az MNB, ha tartósan magas lesz az infláció, akkor lépnie kell.

Arra is ki kell térnünk, hogy az infláció értékelésekor nem mindegy, mit is mérnek a statisztikusok. Sok kritika éri a Statisztikai Hivatalt, hogy olyan tételeket is beleszámít a kosárba, amire bizony a legtöbb fogyasztó nem költ, míg más, esszenciális tételek kimaradnak belőle. Ha maradunk az átlagos kiadások mellett, akkor bizony kihozható lenne egy 7-8 százalékos infláció is. Az inflációs kosarat ugyanis a KSH aszerint állítja össze, hogy egy átlagos fogyasztó leginkább mire költi a jövedelmét. Átlagos fogyasztó azonban nem létezik, így az inflációt célszerű egyénileg eltérőnek értelmezni. Ezért mi most szétszedjük az egyes tételeket, és összeállítunk egy olyan kosarat, amivel kijátszható az áremelkedés, és ezáltal elkerüljük, hogy az infláció büntessen minket.

Így kerüld el az inflációt

A hústermékeknél jelentős volt a drágulás, főleg a sertéshúsoknál. Itt minden bizonnyal fontos szerepet játszott a sertéspestis okozta húshiány. A sertéscomb például 33,6, a rövidkaraj 22,4 százalékot drágult az elmúlt egy évben. Itt is találunk azonban helyettesítő terméket, példának okáért a rostélyos mindössze 6 százalékot drágult.

Ha elengedjük a sertéshúst, és inkább csirkét eszünk helyette, akkor jobban járunk. A bontott csirke mindössze 5, a csirkeszárny 3 százalékot drágult egy év alatt, akárcsak a csirkecomb. A csirkemellfilé pedig egyenesen olcsóbb lett: tavalyról idénre 2,7 százalékot mérséklődött az ára. A csirke tehát jó helyettesítő terméke lehet a disznóhúsnak, a pulykamell már kevésbé: annak az ára ugyanis 9,2 százalékot nőtt egy év alatt. A hal is jó helyettesítő termék lehetne, a pontyszeletek ugyanis csak 3,7 százalékot drágultak az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

A felvágottak is nagymértékben drágultak, a gépsonka majdnem 12 százalékot, a párizsi pedig 19,8 százalékos áremelkedésen esett át. Az olasz felvágott 16,6, a szárazkolbász 12,8 százalékot drágult tavalyhoz képest. A 10 darabos tojás ára viszont alig nőtt: 2,7 százalékos áremelkedést láthatunk. Így aztán érdemes lehet a felvágottak helyett több tojást beiktatni a reggelihez.

A 2,8 százalékos pasztőrözött tej 8,8 százalékot, az 1,5 százalékos verzió 8,7 százalékot drágult - azaz itt is infláción felüli az áremelkedés. A tipikusan reggelire fogyasztott termékek tehát, mint a felvágottak, tej, mind átlagon felül drágultak. Igaz ez a trappista tömbsajtra is, ahol 5,23 százalékos volt a drágulás. A kenyér 7, a félbarna kenyér 12,78 százalékos áremelkedést szenvedett el. A zsemle is 8 százalékot drágult, így a péksüteményeknél nem tudjuk kikerülni az áremelkedést. Ez nem is meglepő, hiszen a liszt maga is drágult 6 százalékot.

Aki szeret sütni, főzni, annak viszont jó hír, hogy a sertészsír 9 százalékos drágulását ki tudja kerülni, az étolaj ugyanis még veszített is az árából, egészen pontosan 0,6 százalékot. A tejes margarin alig drágult, 0,3 százalék volt az emelkedés a kategóriában. A hántolt rizs 8 százalékot drágult, a késői burgonya 4 százalékot - érdemes tehát inkább az utóbbiból készíteni a köretet.

A zöldségeknél nagy kontrasztot látunk: a hagymaimádóknak jó hír, hogy a vöröshagyma 6,6 százalékkal lett olcsóbb, a fejes káposzta pedig 4 százalékot veszített az értékéből. Az uborka 10 százalékot drágult. És itt vége is a jó híreknek: a paradicsom 4,6 százalékot drágult, az uborka 10-et. A gyümölcsök közül az alma ára 30 százalékkal emelkedett, a banán 20,4-et. A citrom 14 százalékkal drágább, a narancs 21 százalékot drágult. A zöldségek közül még a gyorsfagyasztott zöldborsó is drágább lett 10 százalékkal.

Az üdítők közül sem mindegy, hogy mit választunk: a dobozos narancslé például 2 százalékot drágult, az ásványvíz 3-at. A másfél literes Coca Cola ára 1,3 százalékot nőtt. A kávékedvelőknek jó hír, hogy a 200-250 grammos kávé csomagja közel 3 százalékkal lett olcsóbb.

Az alkoholt kedvelőknek lehet, hogy át kell gondolniuk a fogyasztási szokásaikat: a borok közül ugyanis a fehér asztali bor 1,4 százalékkal lett olcsóbb, a vörös pedig 1,8 százalékkal. A világos sör ellenben drágult 4,7 százalékkal, a minőségi sör pedig 7 százalékkal lett drágább. A vodka 3 százalékkal, az egyéb ízesített szeszesitalok 5 százalékkal lettek drágábbak. Akinek tehát mindegy, hogy mitől rúg be, annak érdemesebb inkább bort vásárolnia. A káros szenvedélyeknél maradva: a cigaretta átlagosan 8,5 százalékkal drágult az elmúlt egy évben.

A ruháknál alig volt drágulás, a férfi pamut ing például 1 százalékot drágult az elmúlt egy évben, a férfi bőr félcipő pedig egy százalék alatti drágulást produkált. A női pulóver 1 százalékot drágult, a női bőr félcipők viszont 3,9 százalékkal lettek drágábbak. A gyerekcipők 3 százalékkal lettek drágábbak.

Ha a háztartási mosógépeket nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy a hűtőszekrény 1,47 százalékkel kerül többe, mint egy éve. Az automata mosógép viszont 8 százalékos áremelkedésen esett át. A gáztűzhely közel 3 százalékot drágult. Olcsóbb lett viszont az LCD televízió, azért ma 5 százalékkal kevesebb pénzt kell fizetni, mint egy éve. Egészen nagy áremelkedést produkáltak az öblítőszeres koncentrátumok: esetükben 68,7 százalékos áremelkedést tapasztalt a KSH.
Az autózás ismét drágább lett: a benzin több mint 15 százalékot drágult egy év alatt, a gázolaj pedig 11-et. A vasúti és távolsági busz menetjegyek viszont egyáltalán nem drágultak az előző évhez képest. Így tehát aki sokat közlekedik nagyobb távolságokra, az úgy tudja elkerülni az inflációt, ha autó helyett tömegközlekedéssel utazik.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 2 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17%), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 40 505 forintos törlesztőt (THM 8,97%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste, az MKB, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk