Financial Times a magyar költségvetésről: az IMF tudta

.5%-os deficit várható. Ebben az esetben az adósság további növekedésére lehet számítani.

Az IMF és a kormány között véleménykülönbség van a deficit csökkentésének módját illetően. Míg a kormány nem akar radikálisan hozzányúlni a szociális transzferekhez, és inkább az elvonást növeli, addig az IMF inkább a szociális kiadások mérséklését látná szívesen. Az IMF szakértői kiadáscsökkentést javasoltak a nyugdíjaknál, a családtámogatásban és a lakástámogatásoknál.

Gyurcsány szerint az IMF által kért változtatások nagyon érzékeny pontokon vannak. Ez nem csak makrogazdasági, de valódi politikai dilemma is. A miniszterelnök szerint nekünk a saját utunkat kell járni, védeni kell a szociális igazságosságot.

Az IMF szerint a deficit adóemeléseken keresztüli csökkentése nem a helyes út, a kiadások csökkentésével sem kellene feltétlenül sérteni a nyugdíjasok érdekeit, ha a kiadások jobban célzottak. Az új adók növelik a bürokráciát, ösztönzik az adóelkerülést és rontják a hosszú távú versenyképességet. Várhatóan az új adók és az adóemelések nem hoznak majd akkora bevételt, mint amivel a kormány számol - véli a nemzetközi szervezet. Az IMF szerint a bejelentett intézkedések nem megfelelőek arra, hogy megállítsák a költségvetési pénzek elszivárgását.

A Financial Times úgy tudja, hogy amikor az IMF június 6-án 10% feletti prognózist adott az idei hiányra, illetve 7.5%-ot 2007-re, akkor már ismerték a konszolidációs csomagot. Ezek tükrében döntöttek úgy, hogy a fenti számokat helyezik az értékelésbe.

  

Látható, hogy a külföldi intézmények (IMF, hitelminősítők) igen szkeptikusak a kiigazító csomagot illetően, a bevételi túlsúlyt szinte mindenki bírálja. Érdekes, hogy a Pénzügyminisztérium nindig arra hivatkozik, hogy ezek az intézmények jellemzően negatív véleményüket annak tükrében fogalmazzák meg, hogy nem ismerik a csomag részleteit. Ezzel szemben az FT mostani írása, korábban az S&P igazgatójának nyilatkozata is arra enged következtetni, hogy ők véleményüket a csomag ismeretében alakították ki.

Magyarország jelentős mértékben eladósodott, az adósságfinanszírozásban a külföldi befektetők szerepe meghatározó. Az ilyen negatív vélemények az adósságfinanszírozást csak drágítják, így "külön magyar út" nehezen képzelhető el 10% körüli GDP arányos deficit, ezen belül kb. 4%-os (900 mrd Ft-ot meghaladó) kamatkiadás mellett. Természetesen az adósság nem az egyedüli szempont egy kormánynál, de az egymás melletti elbeszélés helyett egy jobb kommunikáció feltehetően inkább csak előnyösebb helyzetet eredményezne.