Jeki Gabriella • 2026. június 27. 13:31
A Balaton déli partján fine dining éttermek és díjnyertes borászatok versenyeznek a vendégek figyelméért, miközben egyre szorosabb gazdasági háló épül a helyi termelők, borászatok és vendéglátóhelyek köré, amely érezhetően több pénzt tart a régióban és erősíti a balatoni közösségeket. De mennyire reális, hogy a vendéglátósok mindig helyi termékekkel dolgozzanak? Vajon hogyan tudják legyőzni a szezonalitás nehézségeit? És miként alakul át épp a szemünk előtt a balatoni gasztronómia? Többek között ezekre voltunk kíváncsiak a balatonmáriafürdői Déli Part Gasztronómiai Sajtóeseményen, ahol Michelin-ajánlott éttermek, országos bajnokok, WorldSkills-versenyzők és nemzetközi díjnyertes borászatok vonultatták fel azokat az ízeket és eredményeket, amikre érdemes odafigyelnünk.
A hazai gasztronómiáról szóló beszélgetésekben gyakran a Michelin-ajánlott éttermek, nemzetközi borverseny-eredmények vagy világbajnok pizzák kerülnek elő, a háttérben zajló gazdasági folyamatok viszont jóval ritkábban. Úgy tűnik, a Balaton déli partján mostanra kirajzolódott egy olyan modell, ahol a vendéglátás sikere tudatosan a helyi alapanyagokra, a szezonalitás elfogadására és a termelőkkel kiépített közvetlen kapcsolatokra épül. És ez nagyon is kézzelfogható gazdasági kérdés. A dél-balatoni éttermek egyre tudatosabban dolgoznak együtt a környék halászataival, hús- és tejtermelőivel, borászaival, fagylaltkészítőivel. Minél több helyi beszállító kerül be a láncba, annál nagyobb pénz maradhat a térségben, ami visszaforgatható a helyi munkahelyekbe, infrastruktúrába és gasztronómiai kultúrába.
Ha visszatekintünk a Balaton gasztronómiai múltjára, jól látszik, hogy ez a térség mindig is a helyi alapanyagokra épített. A halak, a húsok, a környék terményei adták a konyha alapját. Éppen ezért, amikor ma a fenntarthatóságról beszélünk, valójában nem egy új divatot követünk, hanem a régi hagyományokat gondoljuk újra. Sokan még mindig azt nézik, hogy egy alapanyag hány kilométert utazott, pedig szerintem sokkal fontosabb a mögötte lévő történet. Ki termelte meg, milyen módszerekkel készült, hogyan kapcsolódik a tájhoz és az ott élő emberekhez. Ehhez szorosan kapcsolódik a szezonalitás, ami bizonyos tekintetben a táj naptára, és nekünk azt kell elfogadnunk, amit a Balaton és környezete az év egyes időszakaiban adni tud. Mert ennek komoly gazdasági jelentősége van. Ha a helyi borászatokkal, gazdákkal és termelőkkel dolgozunk együtt, akkor a megtermelt érték jóval nagyobb része marad a térségben. Ez erősíti a helyi közösségeket, segíti a vállalkozásokat, és hosszútávon gazdagítja a balatoni gasztronómiai kultúrát
– fogalmazta meg a Pénzcentrum kérdésére Csapody Bence, a Kistücsök Food & Room general menedzsere.
Ezen a téren azonban még mindig jelentős a lemaradás. A szakember szerint a magyar tenger térsége számos olyan helyi értékkel rendelkezik, amelyet jobban meg kellene ismertetni az emberekkel. Példaként a dél-balatoni halászlevet, a petyeket említette.
A helyi alapanyag kérdése lehet a kulcs a Balatonnál
Úgy tűnik, az egyik legnagyobb kihívást ma az jelenti, hogy jelenleg viszonylag kevés olyan kezdeményezés működik, amely összekötné a helyi termelőket és a vendéglátóhelyeket. A szakemberek szerint olyan közvetítőkre lenne szükség, akik biztosítanák többek között a logisztikai hátteret, rendelkeznek hűtőházi kapacitással, és meg tudják oldani az előírásoknak megfelelő szállítást. Ráadásul a helyi alapanyag fogalma sem olyan egyértelmű, mint elsőre gondolnánk.
A különböző szabályozások eltérően határozzák meg, mit nevezhetünk helyinek. Van, ahol földrajzi egységek alapján gondolkodnak, máshol a megtett kilométerek számítanak. Mi leginkább arra törekszünk, hogy közvetlen kapcsolatot építsünk ki a termelőkkel. Fontos, hogy ne csak egy beszállítót ismerjünk, hanem azt az embert is, aki például gondozza a kecskéket, megfeji őket és elkészíti a kecskesajtot. Ettől lesz valódi kötődés az alapanyag és az étel között. A szezonalitás erősítése hosszú folyamat, amelyet csak együttműködéssel lehet sikerre vinni. Én úgy látom, hogy a Balaton akkor tud egész évben vonzó úti cél lenni, ha a gyengébb négy-hat hónapban nem minden vendéglátóhely egyszerre zár be vagy csökkenti a nyitvatartását. Inkább egyfajta váltott rendszerre lenne szükség, ami kicsit olyan, mint egy ügyeleti rendszer. Így aki a térségbe érkezik, mindig talál nyitva tartó éttermeket, kávézókat vagy cukrászdákat, mi pedig egymásnak tudunk vendégeket ajánlani. Erre Ausztriában már több jól működő példákat látni
– hangsúlyozta Csapody Bence, aki szerint az együttműködés is helyi szinten kezdődik, ahol a helyi kínálat közös fejlesztése kulcskérdés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakember azt vallja, hogy mindenkinek érdeke, hogy új, jó minőségű vendéglátóhelyek nyíljanak. Szerinte ha egy településen megjelenik egy kiváló étterem, mellette jó kávézók, cukrászdák és aktív programlehetőségek is akadnak, akkor a vendégeknek máris több oka lesz odalátogatni. Ahogy fogalmazott, a Balaton legnagyobb vonzereje természetesen a víz, de ez önmagában főként a nyári három hónapban működőképes. Az év többi részében a borászat, a gasztronómia és az élmények együtt teremthetik meg azt a kínálatot, amely miatt érdemes visszatérni.
Ezért van kivételes helyzetben a déli part
A helyi alapanyagokra és partnerségekre épülő modell azonban csak akkor fenntartható, ha a mindennapi működésben is végigvihető.
A déli part ma olyan kivételes helyzetben van, hogy egyszerre több helyi vállalkozás is világbajnokságon képviseli Magyarországot, miközben a mindennapi működésben a minőségi vendéglátás látszik az egyetlen járható útnak. A térségben szinte mindenki tősgyökeres helyi, akiknek családi szinten van kötődése a Balatonhoz. Ezért is annyira fontos, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsunk nyitva az év során, és stabil, minél több helyi alapanyagra épülő kínálatot biztosítsunk. A január és február sosem lesz a vendéglátós kedvenc időszaka, de ha ilyenkor feladjuk, akkor esélyünk sincs egész évben működő, megbízható helyi vendéglátást fenntartani
– fogalmazta meg Balla György, a balatonmáriafürdői Port tulajdonosa, aki hozzátette, hogy a helyi alapanyagokra épülő modell csak akkor marad életképes, ha a vendégek nem egyetlen szezonhoz, hanem egész éves balatoni jelenléthez kötődnek.
Princzinger Péter, az eseményt szervező VisitBalaton365 Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a Balaton gasztronómiájának egyik legnagyobb erőssége ma már az, hogy a térség szereplői egyre inkább közös célként tekintenek a desztináció sikerére. Ahogy azt kiemelte, a vendég ritkán egyetlen étterem vagy szolgáltató miatt érkezik, sokkal inkább a teljes élményért, például egy jó borért, egy emlékezetes vacsoráért, egy különleges fagylaltért vagy egy helyi különleges termékért.