Súlyos dolog derült ki a Balaton vizéről: erről mindenki tudjon, aki ott strandol július közepén

A tavak vízhőmérsékletének emelkedése több szinten is befolyásolja az élővilágot. Egyrészt a párolgás növekedtével a sekély tavak még sekélyebbé válhatnak, és ezáltal még érzékenyebbé a környezeti hatásokra. Másrészt a hőmérséklet emelkedésével csökken az oxigén beoldódása.

A legtöbb vízi élőlény oxigént lélegez be, tehát számukra nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljon az oxigén. Harmadszor, a hőmérséklet emelkedésével a biológiai folyamatok felgyorsulnak – sorolta K. Felföldi Tamás, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközont Vízökológiai Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban. A vízhőfok hatással van a tavakban kulcsfontosságú algákra is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabályosan felforrnak a magyar tavak: a Velencei-tóban lassan kényelmetlen lesz strandolni is

Felforrnak a magyar tavak: a Velencei-tó Agárdnál már 30 Celsius-fokos! És hol van még a hőség vége.

Ők azok az elsődleges termelők, amelyek a biomasszát, a szerves anyagot termelik, és ilyen szempontból a többi élőlény az algáknak a mennyiségére és az aktivitására van utalva. Ha leegyszerűsítjük, akkor az algákat megeszik az apró kis rákocskák, azokat pedig aztán a halak, amelyek például a madarak vagy az emberek táplálékai is. Tehát az algák szerepe kitüntetett

– magyarázta K. Felföldi Tamás. Az algáknak napfényre és tápanyagokra van szükségük. Viszont ha melegszik a víz, egyre több napfény éri őket, esetleg egyre több tápanyag kerül be, akkor elszaporodhatnak olyan mértékben is, amit már eutrofizációnak neveznek. Ekkor az algák mennyisége kedvezőtlen irányba befolyásolja a vízi életközösségek normál működését: elszaporodásuk gátolhat bizonyos élőlénycsoportokat és átrendezheti a tóban jelenlévő normál táplálékhálózatot.

Ezek kedvezőtlen folyamatok markáns változásokat hoznak létre a tó életében. Az algák elszaporodott sejttömege végül lebomlik, ami rengeteg oxigént fogyaszt el, így oxigénhiányos állapot jöhet létre. Ilyenkor anaerob folyamatok dominálnak majd, ami akár bűzös vizet is eredményezhet kénhidrogén termelődése miatt.

Bizonyos algák méreganyagokat (toxinokat) is képesek termelni. Az egyik leglátványosabb következmény pedig az eutrofizáció következtében létrejövő oxigénhiányos állapotok miatt bekövetkező halpusztulás lehet.

Arra kérdésre válaszolva, hogy hova tudnak ilyenkor menekülni a halak, K. Felföldi Tamás elmondta: A Velencei-tó nyugati részén található egy védett terület, egy madárrezervátumnak nevezett nádas rész. Ez kevésbé bolygatott és zavart terület jó vízellátottsággal rendelkezik és jól meg tudja óvni biológiai sokféleséget ilyen változó körülmények között is.

Címlapkép: Vasvári Tamás, MTI/MTVA