Több ezer milliárd forint kerül III. Károly király fejére: csak rövid ideig viselheti a koronát

Szombaton tartják III. Károly király koronázását Londonban. A ceremónia magyar idő szerint 11 óra után kezdődik, azzal, hogy a királyi pár elindul a Buckingham-palotából a Westminster-apátságba.

Az eseményen III. Károly hivatalosan is megkapja a koronaékszereket is, a figyelem középpontjában természetesen a király koronája van. A hagyomány szerint a koronázáson 1660 óta a Szent Eduárd-koronát használják, de az uralkodó ezt nem fogja sokáig viselni, mivel több mint két kilót nyom - az eseményeken inkább a kényelmesebb, egykilós birodalmi állami koronát használják.

A Szent Eduárd-korona aranyból készült, 2868 darab gyémánt, 17 zafír, 11 smaragd és 269 darab gyöngy díszíti, plusz jópár rubint is. A vg.hu korábban arról írt, hogy bár Károly koronájának piaci értékét nem lehet pontosan megbecsülni, de a szakértők szerint nagyjából 5 milliárd fontot érhet, ami átszámolva most kb. 2100 milliárd forintot ér.

Viszonyításképpen: a magyar költségvetés 4753,4 milliárd forintos hiánnyal zárt 2022 végén. Azaz a brit korona ennek egy jelentős hányadát fizetné.

A korona mellé több jogar is a koronázási ékszerek gyűjteményéhez tartozik. A Wikipedia szerint egyik tetején kereszt látható, 1661-ben készült. Aztán 1910-ben kiegészítették a világ legnagyobb gyémántjával, az 530 karátos, 106 grammos Afrika Nagy Csillaga gyémánttal - ezt az uralkodó a jobb kezében tartja a koronázás során. A másik jogart egy galamb díszíti, szintén 1661-ben készült, a galamb a szentlélek szimbóluma, ezt az uralkodó a bal kezében tartja majd.

Ott lesz a szertartásn az országalma is, amely egy belül üreges aranygömb, körben és felül ékszerek díszítik szintén 1661-ből származik. A tetején egy kereszt van, amely egyfelől Jézus uralkodását jelképezi a világ felett, másrészt magát az uralkodót, mint a hit védelmezőjét. 

Ezek mellett még öt kard is szerepet kap majd a szertartáson, valamint különféle gyűrűk, ékszerek, és egyéb kegytárgyak is.