Pénzcentrum • 2023. szeptember 18. 13:02
A tavalyi évben a magyarok több mint 8 százalékának jelentett óriási terhet a lakhatás finanszírozása: esetükben az összes rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát elviszik a lakásuk költségei. Az arány 2021-hez képest lényegesen romlott minden korosztályban, ebben vélhetően óriási szerepe van a tavalyi rezsiemelésnek. Legnagyobb mértékben a 65 év feletti magyar lakosság érezte meg a rezsiköltségek növekedését, nagyjából 170 ezer olyan idős ember lehet, akinek a lakhatáson felül sok mindenre nem marad pénze. Országonkénti összesítésben is a régióban csak Románia és Bulgária van rosszabb helyzetben.
Durván megérezték a magyar családok a rezsiemelést: mint az Eurostat friss adataiból kiderült, 2022-ben a népesség 8,1 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek túlságosan nagy terhelést jelentettek a lakhatási költségek, miközben egy évvel korábban még csak a népesség 2,4 százalékára volt ez igaz, az érték utoljára 2018-ban volt ilyen magas.
A lakhatási költségek szempontjából az Eurostat értékelése szerint akkor számít túlterheltnek egy háztartás, ha a teljes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a teljes (támogatások nélküli) rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát.
Ha nemekre bontva vizsgáljuk a statisztikát, látható, hogy a magyar nők sokkal rosszabb helyzetben vannak: esetükben 8,7 százalékukat érintette a probléma, mialatt a férfiaknál ez az arány csak 7,3 százalékos volt tavaly. A korcsoportok szerinti boltásból pedig az derült ki, hogy a 18 év alattiakon kívül (5,6%) minden más korosztályban 8,6 százalékos azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelynek túlzott megterhelés a lakhatási költségek fedezése.
Ugyanakkor a legnagyobb romlás a 65 év felettieknél következett be egyetlen év alatt, ugyanis esetükben 2021-ben még csak 2 százalék volt azok aránya, akiknek nagy gondot okozott a lakhatás fedezése. Mivel Magyarországon nagyjából 2 millió 65 év feletti lakos él, így kiszámolható, hogy
több mint 170 ezer olyan idős lehet az országban, akinek a lakhatáson kívül sok mindenre nemigen marad már pénze.
Csak Románia, Bulgária előz minket a régióból
Az uniós statisztikák alapján a magyar érték valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag (9,1%), ám a régióból csak Románia (8,5%) és Bulgária (15,1%) előz meg minket. Ezzel szemben Szlovákiában csak a lakosság 2,2 százaléka élt túlterhelt háztartásban - ezzel az EU-ban ők voltak a legjobbak ebben a tekintetben -, és a horvátoknál is csak 3,8 százalék volt ez az arány.
Szlovéniában a háztartások 4,1 százalékát érintette a probléma, Lengyelországban pedig 5 százalék volt az arány. De a cseheknél és az osztrákoknál is kevesebb volt a lakhatási költségekkel túlterhelt hátztartások aránya. Európában a legrosszabb helyen Görögország állt, ahol a lakosok több mint negyede küzdött a problémával, de Hollandiában és Luxemburgban sem volt sokkal jobb a helyzet - bár utóbbi két országban jóval magasabbak a fizetések is, mint akár Görögországban, akár Magyarországon.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Sokaknak fájhat, hogy nem lesz nyugdíjprémium
A bajban lévő idősek ráadásul idén nyugdíjprémiumra sem számíthatnak, hiszen a főszabály szerint a pluszpénz feltétele, hogy a GDP növekedése legalább 3,5 százalék legyen, de a magyar gazdaság most recesszióban van - és a legoptimistább előrejelzések szerint sem fogja meghaladni 2023-ban a másfél százalékot a növekedés. A kormányzat is már inkább a "pozitív nullát" szeretné elérni a gazdaságban.
És az sem tiszta még, hogy mennyi lesz 2023-ban a nyugdíjkorrekció: a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a január-augusztus időszakban, vagyis az év első 8 hónapjában az általános infláció 22 százalékos, a nyugdíjas infláció 23,3 százalékos volt. Ezek alapján szakértői becslések szerint a teljes évi infláció - melynek év végéig még csökkenését várják - 17,5-19,5 százalék között alakulhat. Vagyis szinte borítékolhatóan több lesz, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke, vagyis 15 százalék. Azonban pontos számot csak a megjelenő kormányrendeletből kaphatunk, legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta:
A törvény pontosan meghatározza, hogy a kötelezettségünk az, hogyha a nyugdíjemelésnél, a nyugdíjemelés mértékénél magasabb az infláció - illetve meg kell nézni a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációját is, és amelyik a magasabb, tehát a nyugdíjasok számára kedvezőbb számítási módot kell figyelembe venni - annak megfelelően kell kifizetni a különbözetet. Erre novemberben sor fog kerülni és lesz nyugdíjkompenzáció. Szerintem szeptember végén a kormány ennek mértékéről is tud dönteni.
Farkas András nyugdíjszakértő az inflációs adatok kapcsán azt mondta, számításai szerint az éves nyugdíjas infláció az első nyolc havi tapasztalatok alapján elérheti a 18,7-19,2 százalékot. Ugyanakkor megjegyezte, egyetlen előzetes becslés sem köti a kormányt, de feltehetően legalább 2,5 százalék, legfeljebb 3,5 százalék korrekcióra számítani lehet.