Könnyű kijátszani a rezsiemelést: így fűtés nélkül is jópár fokkal melegebb lehet otthon

Széles skálán mozgott az idei témaválasztékunk, a legolvasottabb híreink között jelen voltak a vásárlással kapcsolatos témák, a munkakeresés, munka világával kapcsolatos hírek, a rezsiemelés, az oktatás. Most összeszedtük a 2022-es év legolvasottabb cikkeit a Pénzcentrumon.

Július 13-án súlyos bejelentést tett a kormány, amely az év hátralevő részében uralta az emberek életét, és a hírfolyamot is. Ugyanis a kormány bejelentette, hogy részlegesen eltörlik a rezsicsökkentést. Gulyás akkori bejelentése szerint a rezsicsökkentett árat a lakossági átlagfogyasztásig biztosítják.

A miniszter sajtótájékoztatóját azzal kezdte, eljött az idő, hogy energiaveszélyhelyzetet hirdessenek Magyarországon, ugyanis egy év alatt a világpiacon az áram ára ötszörösére, a gázé pedig hatszorosára emelkedett.

Nem lesz gáz télre Európa nagy részében

- folytatta Gulyás, aki ezután azt is bejelentette, hogy a kormány 7 intézkedéssel fékezné meg az energiaválságot. Mivel a kormány új döntése szembe ment a korábban hangoztatott rezsivédelmi programmal, így nem meglepő, hogy alábbi cikkünket százezrek olvasták el:

A rezsipánik az egész évet uralta, rengeteg intézmény kényszerült a télen bezárásra, kényszerszünetre, többek között az iskolák is. Az idén különösen korán elkezdődött a fűtési szezon is, ami sokunk pénztárcáját viseli meg. Fűteni viszont muszáj, még ha csak 18 fokig is tekerjük fel a hőmérőt, hogy ne kelljen vagyonokat fizetnünk. Azonban pár trükkel mi is csökkenthetjük a rezsit úgy, hogy a lakásunkban azért kellemes meleg maradjon.Számos cikket írtunk a témában, de a legtöbb olvasónkat alábbi írásunk érdekelte:

A karácsonyi szezon sztárjai

Nem meglepő, karácsony körül már két éve slágerajándéknak számít a Lidl Fakonyha, amelyet idén is rengetegen kerestek. A karácsonyi szezon közeledtét mi sem jelzi jobban, mint hogy a boltokban megjelennek a szezonális termékek, amelyek közül évek óta népszerű termék a játékkonyha, ami sok üzletláncnál csak ebben az időszakban elérhető, ráadásul jellemzően hamar elkapkodják ezt a terméket. Nem csoda, hogy sok szülő megőrül a játékkonyháért, hiszen A Lidl-s játékkonyhák esetében

a 20 ezer forintos árért rengeteg kiegészítő is tartozik a kis konyhához, de van benne LED-világítás és hanghatást adó elemek a játékban. Az üzletlánc saját márkás terméke idén 20 ezer forintba kerül, ami kevesebb mint a fele az IKEA-ban kapható játékkonyha 45 ezer forintos árának.

Az idei karácsonykor is akkora sztár volt a Lidl Fakonyha, nem meglepő, hogy az alábbi cikkünkre rengeteg olvasónk kattintott:

Van, ami megnyitott, van, ami bezárt

Az idei év fő témája a rezsiemelés és az infláció volt, ami rengeteg vendéglátóipari egységet és üzletet is érintett. Több étterem és cukrászda kényszerült bezárásra, ebből az egyik legszívenütőbb az volt, amikor 5 év után áprilisban bezárt az egyik legismertebb, a főváros budai és pesti oldalán is működő csomagolásmentes élelmiszerlánc, a Ligeti Bolt.

Az idei bezárások kapcsán sokan követték azt, hogy éppen hol húzták le a rolót, a témában ezt a cikkünket olvastátok a legtöbben:

A bezárás oka ismeretlen ugyan, ám szerencsére nem kell így sem csomagolásmentes bolt nélkül maradni, mert egyre több ilyen üzlet nyílik a fővárosban és vidéken is egyaránt.

Ennek ellenére pár üzletnek konkurenciája is akadt, ugyanis hazánkban is megnyílt a Tedi. A non-food szegmensben Magyarországon versengő Pepcónak és KIK-nek komoly vetélytársha lehet ez a német üzletlánc, a TEDi ugyanis áprilisban egy pesti plázában nyitott üzletet. A termékkínálat alapján ebben a boltban is szinte minden kapható a lakberendezési tárgyaktól kezdve a játékokon, irodaszereken át egésze a kozmetikumokig.

Mivel sok magyar szereti a Pepco és KIK üzleteket, nem meglepő, hogy az új üzlet nyitása is rengeteg olvasónkat érdekelte:

Nagyot mentek a bűnügyi hírek is

Kiemelt híreink közé tartoztak a jogosítvánnyal kapcsolatos hírek is. Tavaly május óta bűncselekménynek számít, ha valaki úgy ül volán mögé, hogy közben eltiltották a járművezetéstől. A rendőrség közlése szerint 2 198 esetben intézkedtek "Járművezetés az eltiltás hatálya alatt" bűncselekmény miatt. Ha a valaki eltiltás hatálya alatt mégis volán mögé ül, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - amennyiben bíróság vette el a jogsit, akkor az illető bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ORFK a Pénzcentrum kérdésére azt közölte, hogy a módosítás életbe lépése és idén május vége között az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai Adatgyűjtés alapján 2 198 esetben regisztráltak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 239/B. paragrafus szerinti, "Járművezetés az eltiltás hatálya alatt" bűncselekményt.

A jogosítvánnyal, autóvezetéssel kapcsolatos híreket is rendszeresen követtük, a témában pedig ezt olvasták a legtöbben:

Teljes a káosz az oktatásban

Idei vezető cikkeink között szerepeltek az oktatással kapcsolatos hírek, különösen mert ennyire kaotikusra már régen sikeredett a tanév.  A rezsiemelés, a pedagógussztrájk és a kényszerszünet ugyanis rengeteg szülőben vetett fel kérdéseket. Mivel szeptemberre már tombolt az infláció, és a drágulás, így mi is megkérdeztük a szülőket az Iskolakezdési felmérésünkben, hogy miből finanszírozzák az idei évben az iskolaszereket, valamint, hogy mennyire elégedettek az oktatással.

Kiderült, hogy a csaknem 9000 válaszadó szülő többsége elégedetlen az oktatás színvonalával, és érzi úgy, hogy bizony különóra nélkül a nyelvvizsga sem lenne meg a gyerekének.

Az oktatással kapcsolatos híreket is rengetegen követték, a témában rengetegen olvasták az iskolakezdésről készült anyagunkat is:

Szeptembertől szinte hétről-hétre hallani lehetett olyan iskolákról, amelyeknek az alapvető működésre sincs anyagi keretük, nincs pénz a felújításokra, eszközök beszerzésére, és egyre jobban támaszkodnának az intézmények a tankerület helyett a szülőkre. Bár az iskolák nem szedhetnének osztálypénzt, mégis bevett szokás, hogy év elején a szülők, önkéntes alapon pénzt gyűjtsenek az extra kiadásokra. Az idei év azonban más, hiszen egyre több iskoláról hallani, akiknél az extra kiadásokba beletartozik a rezsi, az általános felszereltség, vagy éppen a felújítás is.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot a kialakult helyzetről, és arról, hogy igaz-e a hír, miszerint a tankerületeknek nincs elegendő anyagi forrása az apróbb felújításokra sem. Válaszukban írták, hogy

a köznevelési intézmények felújítása folyamatosan történik, a 2018–2022 közötti kormányzati ciklusban 4 576 fejlesztés indult el közel 983 milliárd forint értékben - többségük már megvalósult. Az ukrán-orosz háború és a brüsszeli szankciók miatt egyes felújításokat át kell ütemezni.

Az iskolákban, és a suli kezdéskor aktuális káosz is rengeteg olvasónkat érdekelte, a témában az alábbi cikkünket olvasták több százezren:

Hozzátették, hogy az iskolák működőképessége biztosított. Nincs tudomásuk olyan intézményről, ahol az oktatás zavartalansága és biztonsága a felújítás késése miatt veszélyben lenne. A rezsipánik egyik legdurvább hozománya pedig a hosszabb téli szünet, amelyet több iskola oldott volna meg úgy, hogy öt helyett hat napot járjanak a gyerekek iskolába.

Korábban szavazást indítottunk ugyanis a témában, és a közel 12 ezer szavazat alapján elmondható, hogy a válaszadók 80 százaléka nemmel válaszolt a kérdésünkre, és csak 20 százalék támogatná az ötletet.

Az ügy kapcsán a Belügyminisztérium a Pénzcentrumnak arról beszélt: az egyházi fenntartású oktatási, nevelési intézmények fenntartói körébe tartozó kérdésekről nem formál véleményt. Állami iskolában ilyen döntés nem született. A tárcának nincs központi iránymutatáa az ügyben, csupán a jogszabályok betartását kérik az intézményektől. A köznevelési törvény egyébként lehetővé teszi a 6 napos tanítás bevezetését - erről pedig az alábbi cikkünket olvasták a legtöbben:

A rosszul megszervezett oktatás pedig a diákokat akár életük végéig is elkísérheti. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén nem csak a népszámlás miatt gyűjtött adatokat, hanem részt vettek egy nemzetközi projektben is, mely a felnőtt lakosság képességeit vizsgálja. Ennek során a munkaképes korúak írási, olvasási, számolási, valamint problémamegoldó készségeit vizsgálták. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetőe elmondta, hogy ezen túlmenően valamennyien képet kapunk arról, hogy mik azok a kompetenciák, amik a munkaerőpiaci sikerességhez szükségesek, és ennek alapján mik azok, amiket esetleg fejlesztenünk kell.

Kiemelte, hogy Magyarországon a problémamegoldás területén a két legmagasabb készségszintet elérők aránya 28,5% volt hasonló az OECD országokra jellemzőhöz (29,7%). A nemek között nem volt lényeges különbség, ugyanakkor ezen a területen az életkori lejtő erősen érvényesült, a fiatalabb korosztályok számottevően jobb eredményeket értek el az idősebbeknél.

Csak a három alapkészséget vizsgáltuk, ezt nézve pedig számolási képességben egyértelműen jobbak vagyunk, mint az OECD átlag. Olvasási készségben az átlagszintet hozzuk, a problémamegoldás IT-környezetben szintén nagyjából megegyezett az OECD-átlaggal

- tette hozzá.

Ami különbség volt, hogy – összhangban a PISA-felmérésekkel – a felnőttek esetében is nagyon meghatározó a szülők iskolai végzettsége, Magyarországon a szülők iskolai végzettsége és az elért eredmények között sokkal szorosabb korreláció van, mint az OECD-országok körében általában

A munkavállalás, készségek fejlesztése is fontos téma volt az idei évben, ehhez a legolvasottabb idei anyagunk az alábbi volt.