10-ből 7 esetben így bukják el a lakást a bérlők

Több mint 600 ezren élnek hazánkban bérelt lakásban, a kiadó ingatlanok száma folyamatosan nő: a fővárosban 2018. júliusára a tavalyi évhez képest 16 százalékkal nőtt az elérhető albérletek száma, és több megyei jogú városban is bővült a kínálat. Jelenleg is több mint 10 ezer lakást kínálnak kiadásra, amelyek iránt különösen augusztusban nagy a kereslet. 2017. óta a bérleti díjak is emelkedtek, Budapesten egy átlagos lakás ára 150 ezer forint, ami egyre nagyobb terhet jelent a bérlőknek, akik a statisztikák szerint már az átlagbér kétharmadát költik havonta lakhatásra.

Egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve "birtokba van bocsátva", és a bérlő van a birtokon belül - hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Gyakran előfordul azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni a bérleményből, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy csak hosszú pereskedés árán lehet elérni, hogy a bérlő kiköltözzön az ingatlanból.

Ezt felismerve, az elmúlt években egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben: az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlan bérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés. A közjegyző, mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság, többféle módon is tud segíteni - hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés - vagy az egyszerűbb és olcsóbb, a bérlő által a közjegyző előtt a bérleti szerződés vonatkozásában megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat - alapján szerződésszegés esetén ugyanis azonnal végrehajtás indítható, és ezáltal akár ki is költöztethető a bérlő az ingatlanból. Ma már a lakás vagy iroda bérbeadásával foglalkozó nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot tegyen arról, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak bérleményt visszaszolgáltatja.

Magánszemélyek bérlők esetében jellemzően 2-3 hónap fizetési elmaradás az a lélektani határ, ami után a bérbeadók a szerződés felmondása mellett döntenek, cég bérlő esetén már egy havi késedelem esetén is megteszik a szükséges jogi lépéseket - mondta el dr. Tóth Ádám. A közjegyzők szerint ugyanakkor végrehajtásra, az elmarad bérleti díj behajtására, vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére még a problémás esetekben is csak ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.

Ezt igazolja az is, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai szerint évente a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben megközelítően 300 esetben kerül sor lakásügyben hozott bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre. Dr. Schadl György, az MBVK elnöke hozzátette, ebben az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, illetve irodahelyiségek ugyan nincsenek benne, de mindent egybevéve mintegy 3 ezer ingatlan-kiürítési eljárás zajlik évente Magyarországon, az esetek túlnyomó többségében ugyanakkor végül nem kerül sor hatósági intézkedésre.
A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el.