Pénzcentrum • 2026. július 30. 13:00
Egy elromlott mosógép vagy egy váratlan orvosi kiadás is komoly pénzügyi válságot okozhat több millió európai háztartásban. Magyarországon a lakosság közel harmada nem tudna saját megtakarításból fedezni egy hirtelen jött kiadást – az Eurostat adatai szerint a magyarok pénzügyi biztonsága továbbra is valamivel gyengébb az uniós átlagnál.
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást. A kérdés egyszerű: ha holnap elromlana a bojler, vagy váratlanul kórházba kellene menni, a háztartás elő tudná-e teremteni a szükséges összeget megtakarításból, kölcsön vagy segítség nélkül? Aki erre nemmel válaszol, statisztikailag sérülékenynek számít – nem feltétlenül szegény a hagyományos értelemben, de egyetlen komolyabb baleset vagy meghibásodás is könnyen eladósodáshoz vezethet nála.
Ez a mutató azért különösen beszédes, mert nem a jövedelmet méri, hanem a pénzügyi tartalékot – vagyis azt, mennyire van pufferje egy családnak a váratlan helyzetekre. Bass László szociológus 2024-ben a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegénység mérésére többféle módszer létezik, és ezek jelentősen eltérő képet adhatnak ugyanarról az országról.
A hagyományos jövedelmi szegénységi mutató szerint – amely azt nézi, ki él a középjövedelem 60 százaléka alatt – Magyarországon nagyjából a népesség 13 százaléka számít szegénynek, ami uniós összevetésben nem kirívóan magas arány. Ahogy azonban Bass fogalmazott, "mégsincs mire büszkének lennünk": ha nem az adott ország, hanem az egész EU középjövedelméhez viszonyítjuk a hazai jövedelmeket, a magyarok mintegy háromnegyede számítana szegénynek egy korábbi TÁRKI-számítás szerint.
A szakember a régi KSH-féle létminimum-számítást is felidézte, amely egy kosárnyi alapvető élelmiszer árából indult ki, és amely szerint a népesség mintegy egyharmada élt a létminimum alatt, amíg a KSH évekkel ezelőtt meg nem szüntette ezt a mérőszámot. Vagyis attól függően, milyen mércét használunk, egészen más arányokat kapunk – és a váratlan kiadásokkal szembeni kiszolgáltatottság mutatója pontosan azért hasznos kiegészítés, mert a jövedelmi határvonalak helyett a tényleges anyagi tartalékot ragadja meg.
Így szereplünk EU-s összevetésben
A 2021–2025 közötti Eurostat-adatokból jól kirajzolódik, hogy az unión belül igen nagy szórás van abban, mennyire vannak felkészülve a háztartások egy váratlan kiadásra.
A legjobb helyzetben lévő országokban – Hollandiában, Csehországban, Máltán vagy Ausztriában – a lakosságnak mindössze 18-21 százaléka mondja azt, hogy nem tudna kigazdálkodni egy hirtelen felmerülő összeget. A skála másik végén Görögország, Lettország, Bulgária és Litvánia áll, ahol a lakosság 40 százalék feletti hányada van ilyen kiszolgáltatott helyzetben.
Magyarország a maga 30,5 százalékos 2025-ös értékével a középmezőnyben, de az uniós átlag (29,2 százalék) fölött helyezkedik el – vagyis a magyar háztartások valamivel nagyobb hányada van kitéve a váratlan kiadások kockázatának, mint az EU-s átlagpolgár.
A hazai adatsor nem mutat egyértelmű, folyamatos javulást: 2021-ben 34,9, majd a rákövetkező három évben fokozatosan csökkenő, 2024-re 28,6 százalékos volt az arány, ám 2025-re ismét 30,5 százalékra emelkedett. Ez a hullámzás arra utal, hogy bár volt javulás a 2020-as évek közepén, a pénzügyi tartalékok stabilitása még nem tekinthető tartósnak.
Mit mutat egy hazai felmérés?
Az Egyensúly Intézet 2025 végi, reprezentatív szegénységkutatása – amely 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintán vizsgálja a magyar háztartások anyagi helyzetét – hasonló irányba mutató, de finomabb felbontású képet ad.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kutatás szerint a lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy 100 ezer forintos váratlan kiadást.
2024-ben a válaszadók 32 százaléka jelezte ezt, 2025-re ez az arány 29 százalékra csökkent. További 35 százaléknak gondot okozna, de végül saját erőből meg tudná oldani a kifizetést, míg a lakosság mindössze harmada, 33 százaléka mondta azt, hogy gond nélkül elő tudná teremteni az összeget.
Az intézet azt is kiemeli, hogy bár javult a helyzet 2024-hez képest, a 100 ezer forint reálértéke közben csökkent – a KSH adatai szerint egy átlagos mosógép ára 2022 és 2025 között 120 ezerről 160 ezer forintra, egy porszívóé 29 ezerről 38 ezer forintra emelkedett. Vagyis a nominálisan javuló arányszám mögött a pénz vásárlóerejének csökkenése áll, ami árnyalja az optimista trendet.
A kutatás a lakosság anyagi helyzetét is jellemzi: a magyarok 45 százaléka havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él (ez 2024-ben még 56 százalék volt), 44 százalékuk 300–500 ezer forint közötti jövedelemből gazdálkodik, és mindössze 11 százalék jut az átlagos megélhetési szint feletti bevételhez.
A lakosság 47 százaléka szembesül legalább egy alapvető anyagi nehézséggel – legyen az a fűtésszámla, a rendszeres húsfogyasztás vagy egy nagyobb váratlan kiadás fedezése –, és nagyjából 800 ezren élnek úgynevezett súlyos anyagi nélkülözésben, vagyis mindhárom területen egyszerre szenvednek hiányt.
Összességében a nemzetközi és a hazai adatok is ugyanarra a jelenségre mutatnak rá: a jövedelmi szegénység hagyományos mutatói önmagukban nem adnak teljes képet arról, mennyire biztonságban érzi magát anyagilag egy háztartás.
A váratlan kiadásokkal szembeni kiszolgáltatottság – legyen szó egy elromlott mosógépről vagy egy hirtelen orvosi számláról – jóval szélesebb réteget érint, mint amit a hagyományos szegénységi küszöb mutat, és Magyarország ebben a tekintetben az uniós átlagnál kicsit rosszabbul teljesít.