Hova tűnt a pénz a magyar bankokból?

A legnagyobb növekedésen épp a bankbetétekkel szemben alternatívaként szóba jövő állampapírok és befektetési alapok vannak túl. Előbbiek állománya nem kevesebb, mint 78,6%-kal, utóbbiaké 33,4%-kal emelkedett egy év alatt. A belföldi részvények és banki kötvények, jelzáloglevelek azonban visszaestek.

Az értékpapírok állományának növekedésében komoly szerepet játszanak az értékesíti kampányok. Az állampapírok esetében április hónap kiemelkedően jó volt, hiszen 78 milliárddal több állampapír talált gazdára, mint amennyi lejárt. A befektetési alapoknál (idén áprilisig tart a statisztika!) a március volt a legerősebb, amikor a lakosság 134 milliárd forinttal többet vásárolt, mint amennyit visszaváltott.

E kétféle értékpapír számára olyannyira jól sikerült az elmúlt egy év, hogy az állampapíroknál 647, a befektetési jegyeknél 608 milliárd forinttal nagyobb volt az értékesítés, mint a lejárat és visszaváltás.

Mint az alábbi ábrán látható, a sikeres értékesítésnél jóval kisebb az átértékelődések hatása, amely egyébként inkább a részvények lakossági állományát befolyásolja érthető módon.

Megtakarítások: egyre kevésbé bankbetét

Kevésbé finom gyakoriságú, negyedéves megbontásban áll rendelkezésre az MNB pénzügyi számlái alapján a lakossági megtakarítások összetétele. Az idei első negyedév végén a háztartások 28 835 milliárd forintnyi pénzügyi eszközzel rendelkeztek, ami az inflációt meghaladó mértékben, 6,2%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.

A betétek ennek 28,6%-át tették ki, szemben az egy évvel korábbi 29,9%-kal. A készpénz és a biztosítások aránya szintén visszaesett, 6,5%-ról 7,9%-ra emelkedett viszont a nem részvénynek számító értékpapírok részaránya, ahová az állampapírok is tartoznak.

Mivel az első negyedév márciusban ér véget, és az év eddigi legjelentősebb betétkivonása csak áprilisban következett be, március végén még a betétek állománya is nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A többi megtakarítási típusban ennél is nagyobb növekedés történt.

A statisztika a részvények és részesedések közé sorolja a befektetési jegyeket, amelyek nettó tranzakciója az első negyedévben +274 milliárd forint volt, ezzel minden mást felülmúltak ezek az értékpapírok.

A befektetési jegyek közül a kötvény-, pénzpiaci, vegyes és abszolút hozamú alapok papírjai, az állampapírok közül pedig a kamatozó kincstárjegyek voltak a legsikeresebbek.