Elvesztették a hitüket a tulajdonosok...

A legkevesebb bűncselekményt a déli-európai országokban, Spanyolországban és Olaszországban regisztrálták, ahol mindössze nyolc százalék a becsapottak aránya, az angolok 20 százalékával, és az európai 11 százalékos átlaggal szemben. A számok azonban még így is magasak, és ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megcsalatottak nagy része semmilyen kártérítésben nem részesül, egyáltalán nem csoda, hogy a csalódott áldozatok egyharmada inkább a készpénzhasználat mellett teszi le a voksát.

Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tavalyi évben 6171 jogosulatlan kártyaműveletet hajtottak végre, amelynek eredményeként 218 millió forintnyi kár jött létre. Az statisztikák szerint az átlagos kár nagysága eléri a 35 ezer forintot, 100 000 műveletből minimum három illegális, és ezeknek háromnegyedét lopott vagy hamis kártyával követik el.

Az internetes kártyacsalások aránya, az európai tendenciával ellentétben azonban nem növekedett, sőt csökkent hazánkban a 2003-as tíz százalékról hétre, és a tavalyi évben már "csupán" 16 millió forintnyi kár származott ilyen "ügyletekből".

Bár a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a 45 ezer forint feletti kár a bejelentés előtt sem terheli teljesen a számlatulajdonost, évről évre nő az ügyfeleket terhelő veszteség arány. Az elveszett, ellopott, meg nem kapott kártyákkal okozott károkat alig térítik meg a bankok, míg a hamísított vagy internetes csalások áldozatai jó eséllyel számíthatnak kártérítésre.