Így élték meg a magyar családok a koronavírus-járványt: sokan többet is keresnek, mint a COVID előtt

A koronavírus miatti korlátozások – az óvodák, iskolák bezárása, a home office munkavégzés, a szabad mozgás beszűkülése, a személyes kapcsolatok mellőzése – váratlanul, alapjaiban változtatta meg az életünket. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy valójában mindez mekkora terhet rótt ránk fizikailag, pszichésen, illetve anyagilag. Hogy kiderüljön, pontosan miként élték meg az elmúlt másfél évet a magyar családok, a Pénzcentrum, a Médiaunió, és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közös online, nem reprezentatív kutatást készített.

A kérdéseinkre több mint 2400-an válaszoltak, a nemek szerinti megoszlás tekintetében a nők vannak többségben a férfiakhoz képest (60,5% és 39,5%). A kutatás nem reprezentatív, a felmérés a Pénzcentrum online olvasói körében készült. A válaszolók 28,2 százaléka él Budapesten, 23 százalék megyeszékhelyen, megyei jogú városban, 31 százalék egyéb városban, 17,8 százalék pedig községben. A válaszadók több mint felének (52,8%) felsőfokú végzettsége van, harmaduknak érettségije, 11,9 százalék végzett szakmunkásképzőt, szakiskolát, 2,2 százaléknak a legmagasabb végzettsége 8 osztály, vagy kevesebb.

A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők között többségben vannak azok, akik okos beosztással jól kijönnek a jövedelmükből (37,5%), 16,1 százalék pedig egyenesen azt mondta, hogy gond nélkül megél. Ugyanakkor egy jelentős tábor épphogy kijön a pénzéből (23,2%), vagy hónapról-hónapra él (14,4%). 5,8 százalék válaszolta azt, hogy nélkülözésben él. Arra is rákérdeztünk, hogy a kitöltőknek hogyan alakult a jövedelme az egy évvel korábbihoz képest.

A jövedelmekkel kapcsolatos kérdésünkre 29,9 százalék mondta azt, hogy még többet is keres, mint 2020. hasonló időszakában, a legtöbbeknek (45,1%) pedig ugyanannyi a fizetése, mint egy évvel korábban. Csökkenő jövedelmekről 21,4 százalék számolt be a felmérésben.

A magyar társadalom járványügyi reakcióiról megosztottabbak a válaszadók, sőt! A kitöltők több mint fele szerint a vészhelyzetben nem lettek együttérzőbbek az emberek. Több mint 60 százalék azzal az állítással sem értett maradéktalanul egyet, hogy a vírushelyzetben nagyobb lett az összefogás a társadalomban.