Pénzcentrum • 2026. október 25. 08:34
Mintegy 123 ezer egészségügyi dolgozó fizetése emelkedhet 2027-től, a kormány évente 192 milliárd forintot fordítana a bérrendezésre – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-oldalán. A tervek szerint átlagosan 15 százalékos béremelés valósulhat meg, amely a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt akár 17 százalékos nettó keresetnövekedést is jelenthet. A változás az ápolók és más egészségügyi szakdolgozók mellett az intézmények működését biztosító munkatársakat is érintené.
Átfogó bérrendezésre készül az Egészségügyi Minisztérium, amelynek keretében 2027-től mintegy 123 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó fizetését emelnék meg. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy a kormány évente 192 milliárd forint többletforrást biztosítana a béremelésre.
A miniszter szerint ez lenne az eddigi legszélesebb körű bérrendezés az egészségügy nem orvosi munkaköreiben, mivel olyan dolgozói csoportokat is bevonnának, amelyek a korábbi fizetésemelésekből kimaradtak.
A tervezett átlagos béremelés 15 százalékos lenne, az adóváltozásokkal együtt pedig egyes dolgozók nettó keresete akár 17 százalékkal is növekedhetne. A pontos összegek azonban egyelőre nem ismertek, mivel az új bértábla véglegesítése még folyamatban van.
Kiknek emelkedhet a fizetése?
A bérrendezés elsősorban az egészségügyi szakdolgozókat és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat érintené. A kórházakban, szakrendelőkben, a mentésben és az alapellátásban dolgozók közül többek között az ápolók, szakápolók, asszisztensek, laborasszisztensek, dietetikusok, gyógytornászok, szülésznők, védőnők és radiográfusok számíthatnak fizetésemelésre.
A jogosultak között szerepelnének a mentőtisztek, mentőápolók, mentésirányítók és mentőgépkocsi-vezetők, valamint a műtőssegédek, boncmesterek, gyógymasszőrök, beteghordók, szociális munkások és egészségügyi szakoktatók is.
A miniszter bejelentése szerint a béremelés a vállalkozó háziorvosoknál és fogorvosoknál dolgozó szakdolgozókra is kiterjedne. Így az ezekben a praxisokban foglalkoztatott ápolók, asszisztensek, kiterjesztett hatáskörű ápolók és fogászati asszisztensek szintén az érintettek közé tartoznának.
A tervezett bérrendezés ugyanakkor nem kizárólag a közvetlen betegellátásban dolgozókat érintené. Az egészségügyi intézmények működését biztosító munkatársak, köztük az informatikusok, a pénzügyi és számviteli dolgozók, a bér- és munkaügyi ügyintézők, az élelmezési területen foglalkoztatottak, az anyaggazdálkodási munkatársak és a raktárosok is részesülhetnének belőle.
A korábbi béremelésekből kimaradt dolgozókat is bevonnák
Hegedűs Zsolt külön kitért azokra a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó szakemberekre, akik nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban végzik munkájukat, ezért a korábbi bérrendezésekből kimaradhattak.
A tervek szerint az otthoni szakápolásban, az otthoni hospice-ellátásban, a betegszállításban és a dialízisellátásban foglalkoztatott szakdolgozók is jogosultak lennének a béremelésre. Ide tartozhatnak többek között az ápolók, szakápolók, gyógytornászok, fizikoterapeuták és diplomás ápolók. Emellett egyes alapítványi és más közfeladatot ellátó egészségügyi szolgáltatók munkatársait is bevonnák a rendszerbe. Az érintett alapítványok pontos körét és a részvétel feltételeit később határozzák meg.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Új bértábla készül: háromévente emelkedhet a fizetés
A minisztérium a béremelés mellett az egészségügyi szakdolgozók előmeneteli rendszerét is átalakítaná. Hegedűs Zsolt tájékoztatása szerint egy új, hat besorolási csoportból és 15 gyakorlatiidő-fokozatból álló bértáblát készítenek elő.
Az új rendszer célja, hogy a fizetések ne kizárólag az egyszeri bérrendezések alkalmával emelkedjenek, hanem a szakmai tapasztalat és a magasabb képzettség megszerzése is kiszámítható keresetnövekedést eredményezzen.
A tervek alapján a dolgozók a szakmai gyakorlatuk szerint jellemzően háromévente léphetnének magasabb bérfokozatba. Az elismert gyakorlati időtől függően azonban egyes munkavállalók akár már egy évvel a bérrendezés után újabb alapbéremelésre válhatnának jogosulttá, míg mások két vagy három év elteltével léphetnének tovább.
A magasabb szakképzettség megszerzése szintén fizetésemelést eredményezhetne, amennyiben a dolgozó ennek megfelelő, magasabb besorolású munkakörbe kerül. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új rendszer kialakításánál az alacsonyabb bérek felzárkóztatása is kiemelt szempont.
Hegedűs Zsolt közlése szerint az új bértábla véglegesítéséről szóló egyeztetések már az utolsó szakaszban tartanak. A pontos besorolásokról, az új fizetésekről és az előmenetel részletes szabályairól az Egészségügyi Minisztérium később ad hivatalos tájékoztatást.
A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról
A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.