Buzás Borbála • 2022. október 5. 16:02
Az utóbi időben hozzászokhattunk, hogy feszített volt a munkaerőpiaci helyzet, ugyanis rendkívül magas foglalkoztatás mellett volt sok betöltetlen állás itthon. Ezzel előnybe kerültek azok a munkavállalók, akik váltani szerettek volna, hiszen nem kellett sokáig keresgélni egy új munkahely után. Most viszont nagyon úgy tűnik, fordul a kocka: idén júliusban és augusztusban is csökkent a foglalkoztatottak száma, ráadásul nőtt a munkanélküliek száma. Utánajártunk, időszakos visszaesésről van-e szó, pedig ez már a gazdasági válság miatti elbocsájtások előszele.
Itthon az utóbbi években jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami többek között a nagymértékű magyarországi beruházásoknak volt köszönhető. Éppen emiatt idén számos alkalommal hallhattuk, hogy itthon teljes foglalkoztatás van. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon már csak minimális tartalékok vannak, miközben ezzel párhuzamosan munkaerőhiányt tapasztalhatnak a hazai cégek. A KSH adatai alapján nagyjából 100 ezer betöltetetlen állás van, miközben a regisztrált álláskeresők száma 176,7 ezer fő. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy aki most szeretne elhelyezkedni, vagy munkát váltani, az rendkívül jó helyzetben van, hiszen sok nyitott pozíció van itthon. Valóban ez lenne a helyzet?
A helyzetet viszont bonyolítja a mostani energiakrízis: az előttünk álló tél nagyon sok szempontból más lesz, mint az eddigiek. A brutális energiaárakat a rezsicsökkentés korlátozása miatt a lakosság is megérzi, a hazai vállalkozások és cégek számára pedig sokként gáz- és az ára piaci ára. Szinte naponta hallhatunk arról, hogy éttermek, uszodák és múzeumok zárnak be. Többek között az energiakrízis, az alapanyagok drágulása és az Ukrajnában zajló háború miatt kell felkészülnünk arra, hogy nemsokára újabb gazdasági világválság jöhet. A nehéz gazdasági helyzet és a brutális rezsiköltségek miatt könnyen bezárások és elbocsájtások jöhetnek itthon.
Hogy áll most itthon a foglalkoztatás?
Idén májusban több mint hároméves csúcson volt a foglalkoztatottság 4 millió 739 ezer fővel, ami a januári 4 millió 644 ezer főnél majdnem 100 ezerrel magasabb; ez is jól mutatja, hogy idén a gazdasági növekedés miatt a munkaerőpiacon mekkora igény volt az álláskeresőkre. Azonban úgy tűnik, a foglalkoztatás júniusban elérte a plafont, én innen lefelé vezet az út. Júliusban ugyan minimálisan, de csökkent a foglalkoztatottak száma itthon, 4 millió 713 ezer fő dolgozott Magyarországon. Ez a tendencia tovább folytatódott augusztusban, ekkor a 4 millió 712 ezer embernek volt itthon valamilyen munkaviszonya.
Ezzel nagyjából 26 ezerrel csökkent két hónap alatt a foglalkoztatottak a száma, amit az átlagos, egy-két hónapos fluktuációhoz képest is magasnak tekinthető.
Küszöbön az elbocsájtási hullám?
A statisztikákból szintén kiderül, hogy 2022. június ás augusztus között nőtt a regisztrált munkanélküliek száma is, 160,2 ezer főről 176,7 ezerre. Ez alapján valóban aggasztóak a foglalkozási adatok, és lehet, hogy a nyáron megállt az a tendencia, hogy folyamatos munkaerőhiány van itthon magas foglalkoztatás mellett. Ugyan az utóbbi években elég erős kilengéseket tapasztalhattunk az itthon dolgozók számában – gondoljunk csak a Covid-válságra – ez a munkapiaci létszámcsökkenés mindenképp aggodalomra ad okot, főleg, ha hosszú távon is fennmarad. A foglalkoztatottak számát tekintve különösen érdekes, hogy olyan alacsonyan fizetett területeken csökkent a munkavállalók száma idén az előző év azonos időszakához képest, mint a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás, de az építőiparban is kevesebben dolgoztak. Más területeken viszont több munkavállaló volt, például a kereskedelemben, tudományos területen, valamint a turizmus-vendéglátásban is nőtt a foglalkoztatás.
Fontos figyelembe venni, hogy az alacsonyabb foglalkoztatási adatok mögött nem feltétlenül csak a negatív gazdasági kilátások és az energiaválság állhatnak. A kata szabályai szeptember 1-től léptek életbe, és nagyjából 400 ezer ember megélhetését befolyásolta nagyban. Ugyan a kata miatti munkanélküliek száma csak a szeptemberi adatokban fog látszódni, lehet, hogy többen már július-augusztusban, a törvény elfogadásával felhagytak a vállalkozói tevékenységükkel és így bekerültek a statisztikába.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy júniusban a kiugróan magas foglalkoztatottságba belejátszhattak a nyári a munkák is, hiszen a turizmus-vendéglátásba rengeteg embert kerestek erre az időszakra. Idén volt az első, járvány utáni szezon, és éppen ebben a szektorban volt égető a munkaerőhiány a rengeteg turista miatt. Ez ugyan megmagyarázhatja, miért volt olyan magas a foglalkoztatás júniusban, de azt nem, miért ugrott meg a munkanélküliek száma júliusban és augusztusban, ugyanis ilyenkor még tart a turistaszezon, és szükség van a nyári munkát végzőkre a szálláshelyeken és az éttermekben.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Csökkenő bérek
Nem csak a foglalkoztatottság csökkenése aggasztó tendencia a munkaerőpiacon, hanem a bruttó átlagbér csökkenése is. Ugyan 2022 nagyon sokaknak bevételnövekedéssel indult, nőtt a minimálbér összege, a gyermeket nevelők SZJA visszatérítést kaptak, 13. havi nyugdíjat fizettek és összességében sok területen nőtt a munkavállalók fizetése. Idén augusztusban viszont már 15,6% volt az infláció, így nagyjából csak azoknak a fizetése nem ér kevesebbet, akik legalább 20%-os emelést kaptak év elején.
A bruttó átlagkereset idén februárban volt a legmagasabb 546 ezer forinttal, ekkora a mediánkereset 378,1 ezer forint volt. Júliusban viszont az első érték bruttó 500 ezer forintra csúszott vissza, a bruttó mediánkereset viszont emelkedett és elérte a 400,9 ezer forintos szintet. Ugyan az inflációs nyomás enyhítésére több nagy hazai cég is adott korrekciót, azonban ezek a legtöbb helyen csak egyszeri juttatásokról volt szó, ami nem épült be a bérekbe, így többek között ez is magyarázhatja, hogy miért csökkent a bruttó átlagbér szintje.
Mire számíthatunk a jövőben
Egyelőre még nehéz megmondani, hogy a foglalkoztatás és az átlagbér csökkenése azt jelzi, hogy már elkezdődött a gazdasági válság, vagy még csak előtte állunk a recessziónak. Az viszont biztos, hogy nem pozitívak ezek a változások a munkaerőpiacon. Ráadásul rengeteg vállalat most ősszel fog szembesülni a brutális rezsiárak hatásával, amire még jön az alapanyagdrágulás és az ellátási láncok felbomlása is.
Ezek miatt kétséges, hogyan tudják majd kigazdálkodni a munkaadók 2023-ban a fizetésemeléseket, amire viszont óriási szükség lesz a magas infláció miatt.
Az pedig szinte borítékolható, hogy a nagy energiaigényű szektorokban lesznek bezárások, így elbocsájtásokra kell számítani a közeljövőben. Az viszont nem biztos, hogy a cégek a válság miatt pont a munkaerőn a fognak spórolni, ugyanis az utóbbi években tapasztat munkaerőhiány és a Covid miatti munkaerőpiaci átrendeződés valószínűleg rámutatott, hogy a tapasztalt munkaerő a nehéz gazdasági helyzetben is érdemes megtartani.