Pénzcentrum • 2021. november 9. 14:05
51 ezer fővel nőtt a tavalyi évben idehaza a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma, ugyanakkor csökkent azoknak a száma, akik mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek - derül ki a KSH adatait feldolgozó friss kiadványból. A tartós leszakadás leginkább azokat a társadalmi csoportokat veszélyezteti, akiknek a munkaerőpiaci helyzete az átlagosnál kedvezőtlenebb, ők pedig a szakértők szerint egyre többen vannak, így hosszú távú kilátásaik nem túl biztatóak.
A 2020-as évet úgy tartjuk számon, mint a 2008-as pénzügyi válság óta a legnehezebb évet: februárban Nyugat-Európában, március elején Magyarországon is megjelent a Kínából érkező SARS-CoV-2 (Covid-19) koronavírus, mely rég nem tapasztalt járványként söpört végig a világon, és mind a mai napig itt van velünk újabb és újabb mutációk formájában.
Nem csak az egészségügyet terhelte le, de a kényszerű termelési leállások miatt a gazdaságot is, mely közvetlenül hatással volt a lakosság életszínvonalára. A 2020-as adatokat dolgozta fel a Központi Statisztikai Hivatal, így november elején megjelenhetett A háztartások életszínvonala, 2020 című kiadványuk. Ebből kiderül, hogy a tavalyi évben nőtt idehaza a szegénység, és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, méghozzá 51 ezer fővel 1 millió 752 ezerre.
Az egyes szegénységi dimenziókat tekintve 727 ezer fő tartozott a kizárólag jövedelmi szegények, 390 ezer a kizárólag súlyosan depriváltak és 113 ezer fő a kizárólag munkaszegények közé. A pandémia negatív gazdasági hatásai ellenére csökkent azoknak a száma, akik mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek, számuk a tavalyi évben 93 ezer volt, míg egy évvel korábban 112 ezer.
Ahogy az ábrán is jól látszik, messze azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik munkaanélküliek, vagy valami egyéb okból kifolyólag inaktívak, arányuk egy év alatt szinte minimális mértékben változott. Őket követik a nyugdíjasok, esetükben közel 20 százalékos a veszélyeztetettek aránya, akik azonban teljes munkaidőben dolgoznak, körükben ez az arány fele akkora.
Egyértelmű tehát, hogy a szegénység leginkább azokat a társadalmi csoportokat veszélyezteti, akiknek a munkaerőpiaci helyzete az átlagosnál kedvezőtlenebb.
Még a 2020-as évben is csökkenni tudott azon 18-59 évesek száma, akik lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20 százalékát töltik munkával: 353 ezer főről 113 ezer főre - jól látszik tehát, hogy a munkaerőpiacot, csak ideiglenesen rogyasztotta meg a járvány, ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, a turizmusból, vendéglátásból kiesetteket szinte azonnal fel tudták szívni az olyan a súlyos emberhiánnyal küszködő szektorok, mint a kereskedelem, vagy a termelés - ezzel együtt 2021-re ismét alapvetően munkaerőhiányos gazdasági környezet veszi körbe a hazai cégeket.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ugyanakkor a hazai munkaerőpiacra egyaránt jellemző a munkaerőhiány és a munkanélküliség, melynek egyik legfőbb oka, hogy a sok esetben
a munkavállalók képzettségi szintje köszönőviszonyban sincs a cégek által elvártakkal.
A munkaerőpiacról tartósan kiszorultak esetében az is gyakorta gond, hogy nem megfelelő a munkakultúrájuk: nem érkeznek meg időre, nem jelzik előre, ha ott kívánják hagyni az állásukat, és így tovább, ezért a munkáltatóknak nagyobb költségek árán is jobban megéri olyan külföldi munkavállalókat hozni, akiknél ilyen bizonytalanságokkal nem kell számolni – nyilatkozta az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, Filippov Gábor.