Tarnay Kristóf Ábel • 2020. december 10. 16:52
A szellemi munka is megterhelő, nem csak a fizikai, ettől is el tudunk fáradni. Ráadásul ha annyira hajtunk, hogy mindenfajta érzelmi behatást eltompítunk, az agyunk így kongatja a vészharangot, hogy lazítsunk egy kicsit. Például mozogjunk, és a hatékonyság mellett jobban is fogjuk magunkat érezni.
Azt, hogy mennyire elterjedt a járvány miatti távmunka, sokszor leírtuk már. Egy novemberi, számos más ország mellett hazánkban is végzett felmérés résztvevőinek a 87 százaléka mondta azt, hogy a jövőben is valamilyen módon home office munkakörnyezetben szeretne dolgozni és közel felük szerint hatékony így melózni. Lapunk nyári átfogó kutatása pedig azt is kimutatta, a válaszadók több, mint fele elfogadná, hogy innentől csak otthonról végezzen munkát.
Mindez túl azon, hogy sok új problémát vet föl, sokszor olyan helyzeteket produkál, amelyben nem értjük, miért nem úgy reagálunk valamire, mint az elsőre logikusnak tűnne. Egy ilyen példa, amikor órák óta a monitor előtt ülünk, majd mikor felkelünk, azt érezzük, hogy fáradtak vagyunk.
"Egy olyan világot élünk, ahol minél többet termelsz, annál többet érsz el. Munka közben igyekszünk a minimálisra szorítani az érzelmi behatásokat. Hogy jelezze hát másképp az agyunk, ha stresszelünk, mint fizikai fáradtsággal?" - mondja a Vice-nak Angelica Raucci pszichológus ezzel kapcsolatban. A lap cikkében felidézi, hogy tanulmányok arra jutottak, hogy a hosszan tartó mentális fáradtság hatással lehet a fizikai állóképességünkre is.
Kiidegeljük önmagunkat
A kihívást jelentő szellemi feladatok elvégzése során ugyanis adenozin keletkezik, amely egy, az energiaszintünket és a normál alvásunkat szabályozó ingerületátvivő anyag (neutotranszmitter). Ha túl sok van belőle, akkor az idegrendszert kezdi el lenyugtatni. Emiatt érezzük, hogy nagy erőfeszítést tettünk bele valamibe, amikor fizikailag megerőltető dolgokat művelünk - magyarázza Raucci, aki önmagunk jobb megértésére a mindfullness nevű népszerű, de megítélésében erősen megosztó technikát ajánlja.
Mindenesetre túl azon, hogy az agyunk jobb híján így kongatja a vészharangot, más okai is vannak, ha a monitor elé gyökerezve fáj valamelyik testrészünk. A leggyakoribb az, hogy nem megfelelően ülünk le a gép elé, ami a nyakfájdalmaktól a migrénen át egy sor kellemetlen dolgot okozhat. Hogy miként érdemes úgy leülni a monitorhoz, hogy hátpanaszok nélkül álljunk föl, azt még tavasszal itt szedtük össze.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mozogjunk otthon is!
A lapnak nyilatkozó gyógytornász azt ajánlja, hogy legalább egy órát végezzünk valamilyen edzést otthon. Kezdésnek indíthatunk valami egyszerűbbel, például lábgyakorlatokkal, karkörzéssel, fejmozgásokkal, stb. Érdemes szakszerű tanácsokat követni, például a karantén alatt nagyon a fitnessz alkalmazások gyorsan felszaladtak a telefonos alkalmazásboltok toplistáinak előkelő helyeire.
Emellett például a légzőgyakorlatok is kifejezetten hasznosak tudnak lenni, nem csak a hatékonyságunkat, de a közérzetünket is javíthatják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint egyébként heti 150 percet érdemes legalább mozognunk 18 és 64 éves korunk között. De nem kell megijedni: ebbe beletartozhat a séta, a tánc, a kertészkedés - vagy az éppen népszerűsége csúcsait döntő kutyasétáltatás.
A másik lényeges szempont pedig persze az, hogy aludjuk ki magunkat rendesen, mert ennek hiánya lehet az egyik oka annak is, amiért amikor valaki arra panaszkodik, hogy utálja a hétfőt, akkor oly lelkesen bólogatunk, hogy mi még jobban.