Pénzcentrum • 2012. március 19. 15:10
Az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes határozattal kötelez az adóhatóság egy magánszemélyt arra, hogy kamatostól fizesse meg a felmentése nyomán kapott jövedelmeire a 98 százalékos különadót, amit korábban már visszautalt számára a NAV - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő. Az eljárás során bebizonyosodott: az adóhatóság az általa elvárt munkáltatói adatszolgáltatások alapján nem tudja helyesen megállapítani a fizetendő különadót, ezért pótlólagos nyilatkozatokat kell bekérnie a foglalkoztatóktól.
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án megsemmisítette a magánszemélyek különadójáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kellett volna alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Vagyis a döntés egyértelművé tette, hogy a 2009-ben kapott, felmentéssel összefüggő jövedelmek után nem kell megfizetni a különadót.
az Alkotmánybíróság
A kormánypártok ezután alkotmánymódosítással szűkítették az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg olyan törvényeket, amelyek a költségvetést,az adókat vagy járulékokat érintenek. Ezzel párhuzamosan ismét elfogadták a 98 százalékos különadót. Majd május 6-án az Ab már csak a visszamenőleges hatályú rendelkezéseket semmisítette meg, noha a határozatban rámutatott arra, hogy a sok esetben egy egész életpálya eredményeképpen, jogszerűen megszerzett, törvények alapján kifizetett jövedelmekre előírt különadó megbélyegzi, megszégyeníti azokat az állami alkalmazottakat, akik hosszú éveket, olykor az egész pályafutásukat a közszférában töltötték. Erre hivatkozással a Pedagógusok Szakszervezete ismét az Ab-hoz fordult. A testület azonban tavaly év végéig nem döntött a beadványról, amely azonban semmissé vált. Az új alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ugyanis 2012. január 1-től minden olyan utólagos normakontrollra, az alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás megszűnt, amelyet nem a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy országgyűlési biztos kezdeményezett. Most már csak arra van lehetőség, hogy a korábbi eljárások indítványozói március 31-ig alkotmányjogi panaszként benyújtsák a korábban el nem bírált indítványukban felvetett alkotmányossági aggályt.
Nyitva maradt viszont az a kérdés, mi számít bevallással lezárt időszaknak: az, ha a magánszemély már beadta a bevallását, vagy a bevallás benyújtásának végső határideje. A kormány úgy értelmezte a döntést, hogy a május 20-ai határidő számít. Ezért sebtében, az adótörvények hatályba léptetésére akkoriban előírt 45 napos határidőt figyelmen kívül hagyva 3 nap alatt, május 9-én módosította a különadóról szóló törvényt a parlament, hogy az állami és önkormányzati működtetésű kifizetőktől származó 2010. január elsejétől megszerzett végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, munkavégzés nélküli felmentési időre kapott juttatások 3,5 millió forint fölötti részére kell megfizetni a 98 százalékos különadót. Vagyis a május 20-ai határidőig kellett volna elszámolniuk a magánszemélyeknek a különadóval is.
Arról viszont nem esett szó, mi a helyzet az egyéni vállalkozókkal, akiknek már jóval az Alkotmánybíróság döntése előtt, február 25-ig be kellett nyújtaniuk a különadóra vonatkozó bevallásukat is. Esetükben már a 2010. évre is egyértelműen kijelenthető, hogy bevallással lezárt időszakra vonatkozóan kívánták a törvényhozók visszamenőlegesen megadóztatni őket - véli Angyal József.
Az adóhatóság nemrégiben hozott határozatában lényegében felülbírálta az Alkotmánybíróság határozatát, és a saját korábbi döntését is. Az érintett magánszemély elbocsátását követően egyéni vállalkozóvá vált. Így ő már 2011. február 25-ig beadta a bevallását. Az Alkotmánybíróság döntését követően önellenőrzéssel visszaigényelte a befizetett különadót, amit az adóhatóság vissza is utalt. A NAV azonban "meggondolta magát", és most visszakéri az önellenőrzés nyomán kiutalt pénzt.
Az említett ügyben lefolytatott ellenőrzés során is bebizonyosodott, hogy helytállóak voltak a korábbi aggályok: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) használhatatlan adatokat kért a munkáltatóktól, a kifizetői igazolások alapján nem tudja meghatározni a különadó alapját, így pótlólagos nyilatkozatokat kell bekérnie - derül ki az adószakértő által ismert ügyekben hozott határozatokból.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A Pénzcentrum.hu a múlt év során több cikkben is felhívta a figyelmet arra, hogy a NAV a magánszemélyek és az adóhatóság számára is használhatatlan adatszolgáltatást kért a munkáltatóktól a különadós jövedelmekről. Az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a fizetendő különadó alapjáról kellett a munkáltatóknak nyilatkozniuk. Ehelyett arról kellett volna részletes adatokat kérni a foglalkoztatóktól, hogy az elbocsátással összefüggésben melyik évben, milyen és mennyi jövedelme keletkezett az érintett adózóknak. Különösen azoknál okozott gondot a fizetendő adó megállapítása, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben elkezdték letölteni a felmondási idejüket, és már akkor kaptak olyan jövedelmet, amely után különadót kellett volna fizetniük. Az érintettek esetén a két évben szerzett jövedelmeket összesítve adták meg a munkáltatók a különadó alapját.
Az érintett adózók a kapott dokumentumokból nem tudták megállapítani, mennyi adót kellett volna fizetniük, ahhoz a tételes bérjegyzéket kellett volna elkérniük a munkáltatójuktól. Ezért Angyal József mindvégig következetesen azt tanácsolta, senki ne adja be a különadó bevallását, mert sem az adózók, sem a NAV nem tud egzakt adatokra támaszkodni, amelyek egy adóellenőrzés során megállják a helyüket.