Pénzcentrum • 2010. november 5. 06:02
A lakáspiaci tranzakciók száma hét évvel ezelőtt még elérte a 270 ezret, tavaly pedig már csak alig 90 ezer új- és használt lakás cserélt gazdát. Mivel az adásvételek száma alapján a harmadára zsugorodott a piac, nagy kérdés, hogy milyen következményekkel járna, ha feloldanák a kilakoltatási moratóriumot és a használt szegmensre ráöntenék a nemfizető adósok fedezetként felajánlott lakásainak tízezreit. Szakértők szerint akár jót is tehetne a piacnak egy ilyen jellegű tisztítótűz, bár aggodalomra ad okot, hogy ezzel is csak a több sebből vérző adósok felett köröző keselyűk járnának jól.
Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb irányait ismertette.
Csider László
A szakértő bevezetőjében értékelte a lakáspiacon kialakult helyzetet. A válság kirobbanása óta folyamatosan csökken a kereslet, eladatlan lakások ragadtak be a piacra, zuhan a kiadott építési- és használatbavételi engedélyek száma, de nagyon megszaporodtak a köznyelvben csak szocpolnak nevezett támogatáshoz kapcsolódó visszaélések is (464 millió forintos szocpolcsalás a Taktaközben - képek). A használatba vett lakások száma 2004-ben még 43 913 volt, ami 2009-ben 31 994-re csökkent. A KSH legfrissebb adatai szerint 2010 III. negyedév végéig mindössze 13 340 lakhatási engedélyt, valamint 14 188 építési engedélyt adtak ki, ami 35 %, illetve 37%-os visszaesésnek felel meg az előző év hasonló időszakához képest (További mélyrepülés a lakáspiacon - Megjöttek az adatok). Az elmúlt két évtizedben a lakásépítések számában tapasztalt ciklikusságot (hol húszezer, hol negyvenezer lakást építettek) csak nagyon nehezen viseli az iparág.
Magyarországon bár mennyiségi hiány nincs a lakáspiacon, minőségi annál inkább. Számos rossz energetikájú épülettel rendelkezünk, gondoljunk csak a házgyári technológiával épített lakótelepekre. A bérlakások állománya körülbelül 8 %-ra tehető, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (40-50%). Hazánkban rendkívül alacsony a mobilitás, az emberek nem szívesen költöznek, ráadásul a bérlakást sokan összekeverik a szociális bérlakásokkal. A fővárosban kerületenként is óriási eltérések figyelhetőek meg, míg a XIII. kerületben közel 9000 bérlakás van, addig például a XXIII. kerületben 100 alatt van ez a szám.
Aggasztó, hogy a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező adósok száma meghaladja a 100 ezret, az ő összes hiteltartozásuk meghaladja 600 milliárd forintot. A lakosság egyre nehezebben tudja fizetni a közüzemi díjakat, a közös költséget és a megnövekedett törlesztőrészleteket.
2009. július 1-jén az állami lakástámogatások döntő többsége megszűnt,
de a korábbi szerződésekhez kapcsolódó támogatások még hosszú éveken át
terhelik a költségvetést. Az évtized közepén még közel 250 milliárd forint volt ez a teher éves szinten, ebből csak kamattámogatásra 150 milliárd forintot fordítottak, a 2011-es költségvetésben 126 milliárd forintos előirányzat szerepel ilyen célokra.
Otthonteremtés és Lakásprogram: az új lakáspolitika főbb irányai
Az államnak komplex módon kell kezelni a lakhatás és az otthonteremtés problémáját: új lakások építése, a lakásállomány minőségi javulása, energetikai beruházások, bérlakás program.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakértő szerint az otthonteremtési stratégiában fontos a tervezhetőség és a fenntarthatóság, hogy hosszútávon kiszámítható legyen a rendszer. Az egyes ágazati politikákat - lakhatás, szociálpolitika, építőipar, foglalkoztatás, környezetvédelem, energiagazdálkodás - össze kell hangolni. Figyelembe kell venni a költségvetés teherbíró képességét, továbbá egyensúlyt kell teremteni a tulajdonszerzés támogatása és a bérlakás program kiterjesztése között. Kiemelt szerepet kap az öngondoskodás, felértékelődik a lakás-előtakarékosság szerepe, emellett cél az önkormányzatokkal és a vállalkozókkal való partneri együttműködés szorosabbá tétele.
A kormány középtávú céljai között szerepel a hazai (4,3 milliós) lakásállomány 1%-ának megújítása, ami éves szinten 40-45 ezer új lakás felépítését jelenti. Kezdetben évi 100 ezer, majd - fokozatosan gyorsítva - évi 150-200 ezer lakás-egyenértékű felújítás, majd a program kiterjesztése a panel házakról, a bérházakra és a családi házakra is. A bérlakás állományt évente 5-10 ezerrel kívánják bővíteni. Mindezek eredményeként a gazdasági növekedésben és foglalkoztatás bővülésében is érzékelhető előrelépés mutatkozhat.
A program megvalósításának eszközei közé tartozik az adócsökkentés, a lakáselőtakarékosság és az szja-kedvezmények. Az előtakarékosság során cél a könnyebb felhasználási lehetőség, a lakossági megtakarítások becsatornázása a lakástakarékpénztárakba, a hitelezési korlátok mérséklése, valamint új források bevonása a hitelezésbe.